B.Ú.É.K.

Boldog új évet kívánok mindenkinek.(És nem részegre leinni magunkat! XD)
Januárban jön az új fejezet mint ígértem!

Puszika!:) :D

Karácsonyi különrész!

Először is szeretnék mindenkinek kellemes ünnepeket kívánni és boldog új évet. Remélem tetszeni fog. Jó olvasást!

Karácsony Cullen módra
Bella szemszöge

Már vagy 20 éve vagyok vámpír és Reneesme is már 20 éve megszületett. Nem sok minden változott az óta. Kivéve azt, hogy el kellet költöznünk Forks-ból. Sajnos Jake nem jöhetett velünk, a falkával kellet maradnia. De most, hogy itt a karácsony eljön látogatóba. Senki sem változott.
Alice: maradt az örök pörgős vásárlásmániás hiperaktív vidám barátnőm.
Jasper: hát ő az én szemembe sokat változott. Egyre többet beszélünk, de még most is a régi visszafogott mégis laza Jazz maradt.
Rosalie: már nagyon jóba vagyunk. Jó barátnők lettünk de nem annyira min én és Alice. Voltak vitáink is főleg Reneesme körül. Nagyon szereti és mikor még kicsi volt folyton vele akart lenni, hogy kiélhesse az anyai ösztöneit, de nem mindig értette meg, hogy én bennem sokkal nagyobbak az anyai ösztönök, mint benne. Reneesme néha meg is bántotta mivel inkább velem-vagyis az én ölemben akart lenni. De mindig kibékültünk és röhögtünk egy jót.
Emmett: hát ő egyre többet viccelődik. Élvezi h néha Edward-al egy együttlét után, tönkretesszük a hálót. De mi is vissza szoktunk vágni.
Esme: ő maradt mindannyiunk anya. Sőt, hogy most van még egy lánya még jobban, örül és, hogy még egy unokája is született csak tetézi az örömét.
Carlisle: mindannyiunk apja és még most is nagy szenvedéllyel űzi a munkáját. Sőt, volt, hogy szegény Reneesme megbetegedett és csak még jobban örült, mert itthon is dolgozhatott.
Edward: hát mit is mondajak azon kívül, hogy imádom és ő is engem. Gyakran megyünk kirándulni csak mi ketten, de van, hogy Reneesme kikönyörgi, hogy had jöjjön velünk. Persze Edward nem tud neki ellen állni- a szeme miatt- és ilyenkor én lépek közbe.
És hát én: sokban változtam. Ugyanolyan lettem mit a családom és igazán boldog vagyok. Nem elég, hogy megadatott nekem egy nagycsalád és egy csodálatos férj, hanem még egy kislány is és így Edward Reneesme és én egy kisebb családot alkotunk egy nagycsaládon belül. Leírhatatlan, hogy milyen boldog vagyok. Bár most van egy kis gondom. Nem tudom, hogy kinek mit vegyek. Bár igaz, hogy itt van velem Edward- mert hát közösen agyuk az ajándékokat- attól még fejtörést, okoz, hogy mit vegyek. Mindannyian kifejezetten megkértük Alice-t és Edward-ot, hogy ne használja a képességét.
Végre megérkeztünk.
-Mond szerelmem te, mit szeretnél venni a többieknek?- fordult felém szerelmem. Még válaszolni sem tudtam, mert megláttam Esme-nek a tökéletes ajándékot. Tudom még mesélte, hogy menyire bája, hogy nincs egy igazán nagy családi fényképünk.
-Esme-nek már tudom mi lesz az ajándéka.- és elkezdtem magam után húzni. Bementünk és megmutattam Edward-nak, hogy mire gondoltam. Neki is nagyon megtetszett. Gyorsan meg is vettük. A következő Carlisle-é volt. Egy új orvosos táskát kapott. Rosalie és Alice 1-1 koktélruhát kapnak. Alice-é egy fekete fehér, Rosalie-é rózsaszín. Jasper egy régi katonás könyvet kap. Láttam, hogy már csak az hiányzik a gyűjteményéből. Jacob egy bronzos plüssfarkast kap ajándékba. Reneesme pedig egy gitárt és egy kiscicát. Mindig is szerette volna egy kiscicát meg egy gitár, és most megkapja. Emmett megy egy új üléshúzatott a autójába. Szerelme pedig egy kis ezüst bárányt kap ajándékba.
Mire haza értünk az egész ház fel volt díszítve kivéve a fát. Azt együtt karjuk feldíszíteni. De maga a fa már benn állt. Hatalmas fa, min. 2 és fél máter magas. Ezt abból gondolom, hogy még Emmett-nél is magasabb.
-Á megjöttetek végre. Gyertek, segítsetek díszíteni.- futott elénk Rose.
-Csak egy perc. Felvisszük az ajándékokat.- gyorsan kirohantam a szatyrokért és felrohantam velük. Edward is követte a példám, bár ő a nagyobbakat hoztad.
Fél perc múlva már lent is voltunk. Nagy meglepetésemre Jacob is ott volt.
-Jake!- kiáltottam és a nyakába ugrottam. Hiába hiányzott a legjobb barátom.
-Szia Bells. Te is hiányoztál!- nyomott egy puszit az arcomra amit viszonoztam. Persze Emmett nem bírta ki beszólás nélkül.
-Ed, Reneesme vigyázatok, mert a végén a párotok mást fog választani. De igazándiból nem is értem, hogy bírjátok ezt ki. Mármint te Bella és Reneesme. Olyan büdös Jacob.- fogta be drámaina az orrát.
-Nem is büdös!- mordultunk egyszerre a lányommal Emmett-re.
-Oké, oké én csak vicceltem.- emelte fel a kezét Emmett védekezően. De egyébként tényleg furcsa, hogy Jake és én ilyen jól bírjuk egymás közelségét ahhoz képest, hogy a mi fajtánk ősi ellenségek.

***

A fával fél óra múlva végeztünk. A többiek is elmentek vásárolni. Esme és Reneesme a konyhában főznek ma estére. Edward meg én fent csomagoljuk az ajándékokat.
-Edward, az nem ahhoz megy, hanem ehhez. Ez megy ahhoz.- kaptam ki a kezéből a csomagolópapírt.
-De az előbb még azt mondtad, hogy a piros csomagoló papír megy ehhez a fehér meg ahhoz.- én aztán nem mondtam ilyet. Dacoskodtam, és tényleg nem mondtam.
-A piros megy ehhez a fehér meg ahhoz. Jaj Edward és a kék megy, ehhez megy. Tudod mit inkább, megcsinálom egyedül.- mutattam az ajtóra. Ő csak megrántotta a vállát és kiment.- Nem hiszem el! Vámpír memóriája van, és nem tudja megjegyezni melyik melyikhez megy?! Vagy lehet, hogy én voltam hozzá túlontúl kemény. Nem mindegy én jól mondtam neki és ő meg elrontotta, de mi van, ha mégsem?! Ááá Bella ezt most azonnal hagyd abba.- vitatkoztam magamban.

Edward szemszöge

Ezt nem hiszem el. Kiküldött a szobánkból. Csak, azért mert összecseréltem pár vacak csomagolópapírt. De nem is jól csináltam csak ő nem tudta eldönteni melyik melyikhez megy.
-Mi a baj Edward?- jött oda hozzám Esme.
-Bella nem tudta eldönteni, hogy melyik csomagolópapír melyikhez mennyen és mos ebből lett egy kis vita. És ráadásul kizavart a szobánkból is.- anya csak felkacagott. A lányom is bejött a napaliba és megkérdezte mi ilyen vicces.
-Amit minden évben lerendeznek a szüleid.- válaszolta Esme és erre a kislányom is elkezdett kacagni.
-Mi ilyen vicces? Én is nevetni akarok!- jött be vagyis inkább rontott be az ajtón Emmett.
-Á, csak amit anya és apa minden évben eljátszanak.- erre Emmett csak elkezdett nevetni.
-Mi az, hogy minden évben?- értetlenkedtem.
-Ne mond, hogy eddig nektek nem tűnt fel?- jött be Rosalie.
-Minden egyes évben összekaptok a csomagolópapírokon, hogy melyik melyikhez mennyen!- nevette Alice.
-Edward feljönnél egy kicsit!- hallottam szerelmem kétségbe esett hangját. Én azonnal felrohantam. De amit megláttam Bellát kitört belőlem a nevetés. Mindenütt csupa cellux és csomagolópapír volt.- Ez nem vicces! Segíts már!- förmedt rám a feleségem de a szája sarkában attól még ott volt egy ki mosoly. Gyorsan leszedtem róla. De a helyett, hogy elengedtem volna megcsókoltam. Nem tiltakozott, sőt még vissza is csókolt. Pár perc múlva a feje a mellkasomon pihent.
-Tudod a többiek, mesélték, hogy mi ezt minden évben eljátszuk. És most, hogy visszagondolok tényleg minden évben, összekaptunk.- egy pillanatra ő is elgondolkozott és belőle is feltört a nevetés. Még egy ideig ölelkeztünk, de aztán elkezdtük becsomagolni az ajándékokat. Hallottam, hogy csengettek.- Ez biztos a kiscica lesz.- gyorsan felpattantam és lerohantam.
-Jó napot! Edward Cullen vagy Bella Swan-t keresem.
-Jó napot én vagyok Edward Cullen.
-Rendben itt van a szállítmány. Egy lány kiscica.- átnyújtotta a dobozt. Én gyorsan kifizettem.- Viszlát és kellemes ünnepeket.- intett nekem a férfi.
-Önnek is uram.- intettem vissza. Még szerencse, hogy Jacob elvitte moziba Reneesme-t mert különben, most lebuknék.
-Mit hoztak öcsi?- jött oda Em.
-Csak Reneesme ajándékának a másik fele. Tudod mindig is szeretett, volna egy kiscicát, és most megkapja.- a lépcsőn Alice és Rose rohant le „Had nézzem meg.” Üzenték egyszerre gondolatban. Én csak odanyújtottam nekik a dobozt. Ők meg teljesen el voltak tőle olvadva. Miután kigyönyörködték magukat a cicában felvittem a szobánkba.
-Mrs. Cullen meghozták a kiscicát és igen aranyos.- léptem be a szobába. Még most is elkábulok, ha rá nézek. Emberként is gyönyörű volt most meg leírhatatlan.
-Na muti a kis cicát Mr. Cullen.- odalépett hozzám. Belenézett a dobozba a barnás szürkés kiscica nyugodtan szundikált benne.- Jaj de édes.- áradozott kedvesem. Gyorsan letettem a doboz a földre és segítettem szerelmemnek a csomagolás folytatásába.
-Hé öcsi!- rontott be s szobába Emmett.- Szerinted Jake-re fog fújni a macska? Jazz szerint nem szerintem igen. Na igen igaz, hogy Jacob nem kutya, hanem farkas de akkor valamilyen szinten kutya. Na szerinted?- nézett rám Em nagy szemekkel.
-Szerintem nem fog rá fújni, hanem neki ugrik.- Emmett arcán megjelent egy hatalmas vigyor.
-Az idei karácsonyt felveszem kamerára. Csak tudnám, hogy anya hova tette az a ro…t kamerát?!- gondolkozott Em hangosan miközben kiment a szobából.

Reneesme szemszöge

-Jacob lehetne egy kérdésem?- fordultam a szerelmemhez.
-Akár ezer is szerelmem.- nézett rám csillogó szemekkel.
-Hogy-hogy anyával olyan jól bírjátok egymás szagát?
-O gondoltam, hogy egyszer fel fogod tenni a kérdést. Tudod meséltem, hogy mielőtt te megszülettél szerelmes voltam Bellába. De miután megláttalak téged már csak barátságot éreztem iránta. Tudod anyád szavaival élve: „Mi Jacob már nem is a legjobb barátok vagyunk hanem testvérek egy igen furcsa testvérpár”.- itt nem bírtam tovább és felnevettem.- És miután Bella átváltozott messze nem zavar a szaga annyira mit mondjuk bármik más Cullen-é. Valahogy megmeredt bennem az a dolog, hogy ő a legjobb barátom és a legfőbb bizalmasom.- emlékszem mikor Jake legelőször mondta, hogy anya a legfőbb bizalmasa egy kicsit megijedtem, hogy nem én vagyom az, de azt mondta, hogy nekem is sok mindent elmond de van amit nagyon nem szeretné, hogy apa megtudja és így anya maradt az utolsó esélye és segíteni is szokott neki.- Még régebben Carlisle mesélte, hogy az újszülöttek erősebbek mint az átlag vámpír és így a szaguk is. Mivel eleve nem éreztem messze olyan erősnek Bella szagát, és mivel eléggé sok időt töltöttem a közelében és most is töltök, ezért megszoktam. Meg még az is hozzájárul, hogy már rég kilépett az újszülött korszakából.- mosolygott rám a hatalmas fehér fogaival.
-Nem mehetnénk? Hiányzik anya.- Jake eléggé furcsán nézett rám de bólintott. Soha senkinek nem vallottam be, de amíg anya hasában voltam ittam a véréből is. Jacob vére is finom de anyué egyszerűen isteni. Még mai napig érzem az izét a számban. Még most is összefut a nyál a számban, ha visszagondolok rá. Édes mégis kesernyés. Édes, mint a méz kesernyés, mint a citrom. És volt benne még valami, amit csak egyszóval tudok leírni: szeretet. Igen ez a megfelelő szó rá. Szeretet mindenki iránt és védeni vágyás. Még apa mesélte, hogy mennyire azt akarta, hogy én meg se szülessek felette anyát. Nem haragudtam meg rá. Megértem. Nem meséltem senkinek sem de mindre emlékszem, ami körülöttem folyt:
„Hirtelen csak egy szívdobbanást hallottam és még több követte. Szép ütemes hangok voltak. Egyből tudtam, hogy ez valaki másé de valahogy az én részem vagy én vagyok az ő rész? Nem tudom. Egy hangot hallottam. Életemben nem hallottam ég egy olyan gyönyörű hangot. Imádom. Csak ez jutott róla eszembe. De most egy másik hangot hallottam meg Nyugodt volt és szép. Sokkal lágyabb de mélyebb, mint a másik. A mélyebb hang is megnyugtató volt de a magasabbá könyörögtem: „Csak még egyszer nem bírom a nélkül”
A napok teltek és teltek. Hallottam, hogy egyre többen beszélnek de azok is szépek voltak, de én csak egy vagyis két bizonyos hangot akartam. Közben megízleltem egy fenséges dolgot isteni volt. Piros nem tudtam mi az csak még többet akartam. Hallottam, ahogy a gyönyörű hang beszél a másik mélyebb hanggal.
-Bella szerelmem. Légy szí, nem bírnám ki nélküled.
-Nem Edward. Meg tartom, most mondom el utoljára. Már a nevét is tudom. Ha kisfiú lesz Edwardnak fogom hívni, ha pedig kislány Reneesme tudod a Rene és Esme ősztétele.- lehelgettek. Szóval, akinek a hasában vagyok, úgy hívják, hogy Bella. Illik rá akár egy angyal, mintha egy angyal beszélne. És a mélyebb hang tulajdonosát pedig Edward-nak hívják. Akartam egyet rúgni, hogy beszéljenek és, hogy tetszek a név, amit nekem akarnak adni, de valami nagyon félre sikerülhetett, mert egy hangos reccsenést hallottam. Bella összegörnyedt és felnyögött nagyon megijedtem: Jaj nem nem kartan. Jót akarok anya- igen az a szó jó lesz- szólni akartam, hogy beszéljen és teszik a név. Szeret és megvéd erre én, mit csinálok fájdalmat, okozok neki.
Ezek után a napok csak úgy teltek. Sajnos még sok fájdalmat okoztam neki, de nem tudna ellene tenni. Egy idő után még egy hang csatlakozott a többihez. Az is tetszett de anyáé és apáé- közben rájöttem, hogy a másik hangnak ez lesz a legjobb név- még jobb volt. Sokan beszéltek…”
-Reneesme föld hív téged. Megékeztünk.- szakított ki az emlékből Jacob.
-Ja oké csak elgondolkoztam, hogy milyen lesz a karácsony.- ő erre csak elmosolyodott.

Bella szemszöge

Végre Reneesme-ék is megjöttek. Ők is gyorsan levitték az ajándékokat, és mi is. Megbeszéltük, hogy mindenkinek lesz egy sora, és oda rakja le a többiek az ajándékot. Edward elsőnek a tőlem kapott is ezüst bárányt csomagolta ki. Amint meglátta tudta, hogy tőlem kapta.

Edward sok mindent kapott: egy ezüst bárányt, közösen kaptunk egy rajzót Jacob-tól és Reneesme-től mikor még kicsi volt. Egy CD Emmett-éktől. Alice-éktől pedig egy könyvet. Esme-től és Carlisle-tól közösen kapuk: Egy bárányt ölelő oroszlán.

Reneesme: a lányom sikított mikor meglátta a kiscicát. A többi ajándékot csak nagy nehezen nyitotta ki, mert nem akarta letenni a cicát. Alice-éktól egy nagy baldachinos ágyat kapott. Jake-tól egy kis szív medált. Rose-tól egy magas sarkút. Esme-től pedig egy plüss kiscicát.

Jake: ő igazándiból csak Carlisle-étlól kapott ajándékot még, pedig azért mert hozzánk költözhet és megkapta a Cullen címert egy ékszer formájában. És történelmi esemény történt Jacob és Rosalie ölelkeztek, sőt még Jasper-rel is.

Emmett: tőlünk kapott egy fekete fehér bőr ülés húzatott. Rose-tól egy baseballütőt, Alice-éktól pedig egy baseball labdát. Ő is közösen kapta az ajándékot Rose-val, Jacob őket is lerajzolta. Carlise-éktől pedig egy plüss bacit kapott.

Rosalie: tőlünk megkapta a ruhát. Emmett-ől kapott egy ezüst nyakláncot, amin több féle medál volt. Alice-éktól kapott egy ezüstös karkötőt. Esme-ektől pedig egy zsiráfot.

Alice: tőlünk megkapta a fekete fehér ruhát. Ő is mit eddig mindenki közösen kapta az ajándékát Jacob-tól őket is lerajzolta. Rose-tól kapott egy gyémántokkal kirakott aranyórát. Jazz-tól kapott egy szívecskés nyakláncot. Esme-től pedig egy plüss mókust.

Jasper: tőlünk megkapta a háborús könyvet. Emmett-éktől kapott egy pénztárcát. Alice-tól egy karórát, és végül Carlisle-éktól pedig egy plüss rókát.

Esme: tőlünk megkapta a képkeretet. Rose-tól egy fekete köves nyakláncot. Jasper-től egy barna bőr pénztárcát. Carlisle-tól egy fehér tigrises plüss figurát. Jacob-éktől pedig egy rajzot ami kőt ábrázolja.

Carlisle: tőlünk megkapta a táskát. Rosalie-tól kapott egy orvosos könyvet. Jasper-éktól pedig egy teljes új orvosi felszerelést. Esme-től pedig egy plüss majmot.

És én: szerelmemtől kaptam egy ezüst oroszlánt. Mint már mondtam Jacob-éktől egy rajzot. Emmett-éktől egy kék gyémánt fülbevalót. Alice-éktól egy ezüst karkötőt. Esme-ektől mint már mondtam egy plüss figurát.

Megköszöntük egymásnak. Jacob gyorsan befalt egy fél „tehenet” és indultunk vadászni. Csak még előtte meg akarta fogni a macskát, ami persze ráugrott és megkarmolt.
-Na én, hogy meg mondtam, hogy neki fog ugrani.- szakadt mellettem Edward. Mi sem bírtuk ki és elkezdtünk hangosan röhögni.
-Na úgy látszik öcsi, ki lettél tolva a szobából.- röhögött Emmett.
-De miért?- értetlenkedett Jake.
-Szerelmem csak nem gondoltad, hogy Mimi kin fog aludni. Ja és ige Miminek hívják.
-Ne aggód öcsi veszek neked egy kutyakosarat. Oké? És még hozzá egy nyakörve és pórázt, na meg egy Fidos feliratú tálat.- röhögött tovább Em.
Nagy nehezen lenyugodtunk és elmentünk vadászni. Emmett megérezte egy medvének az illatát. Gyorsan elindult utána. De Jake is. Jacob gyorsabb volt és leterítette a medvét és átharapta a torkát. Emmett toporzékolni kezdett.
-Az üzeni Jacob: Most visszakaptad a beszólást.- mondta szerelmem Jake gondolatait
-De hisz én csak ugrattam és nem a kajáját vettem el!- ducizott tovább.
-Hát igen ez egy karácsony Cullen módra!- mondat mi a végszót.


Mint mindig most is KRITIKÁT!
Puszika!:) :D

Ajándékok

Esme és Carlisle ajándékai amit vettek:













Alice és Jasper által vett ajándékok:








Rosalie és Emmett által vett ajándék:








Jacob és Reneesme által készített ajándékok:





Edward és Bella által vett ajándékok:








Így náz ki a karácsonyfájuk persze törpe nélkül

Ilyen képkeretbe van téva a rajz amiket Jacob ás Reneesme készített

Kérdés

Szeretnétek képen látni, hogy a Cullen-ek mit vesszenek egymásnak?

Komiba légyszí írjátok meg, hogy igen vagy nem!

Ui: 24-én jön a külön rész!

Puszika!:) :D

Sazvazás vége

A szavazásnak vége!
Előre is köszönöm azoknak akik szavaztak pontosabban 42 ember. Köszönöm
Na szóval:

A "normál" családnál 57% lett vagyis 24-en szavazatok rá.
Az "új" család: 45% lett vagyis 19-en szavaztatok rá.
ÉS ahogy én akarom: 7% vagyis 3-an szavaztatok rá.

Mint látjátok az eredeti könyvhöz hű maradok. Szóval marad: A Cullen család Bellával, Reneesme-vel és Jacob-bal megspékelve.
(Előre is szólok, hogy nálam csak Reneesem lesz nem lesz Nessi a hideg kiráz ettől a névtől, ja és itt már Reneesme is 17 évesnek néz ki!)

9. fejezet

Jó olvasást. Remélem elnyeri a tetszéseteket!

A vágy hatalma 2/2
Bella szemszöge

Már lassan fél órája feküdtem Edward karjaiban, de nem tudom pontosan, mert az időérzékem egyenlő a 0-val. Nagy nehezen kikeltem szerelmem karjaiból. Felálltam de ő egyből a karom után kapott.
-Hova mész?- kérdezte megszeppent hangon.
-Jól esne egy fürdés. Velem tartasz?- kérdeztem. Felé nyújtottam a kezem, de a helyett, hogy megfogta volta volna felkapott és berohant velem a fürdőbe.
Kinyitotta a csapot. A ruhákkal nem kellet bajlódnunk, mert még mindig meztelenek voltunk.
Beült a már megtelt kádba. Felém, nyújtotta a kezét, én készségesen elfogadtam. Leültem vele szembe. A víz szinte égette a bőrömet. Közelebb jött és megcsókolt. A súlytól lecsúsztam a víz alá. De még ez sem zavart meg minket mivel nem kellet nekünk levegő. A nyelvünk így is folytatta a vad játékot. Egy idő után felbukkantunk a víz alól, de még így sem szakítottuk meg a csókot. Már megint kívántam őt de nem értettem, hogy lehet, hisz nem rég megkaptam de belőle sosem elég. Éreztem, hogy elhúzódik tőlem, de én mohón kaptam az ajkai után. Éreztem, hogy elmosolyodik, de attól még visszacsókolt. Másodjára én szakítottam meg a csókunkat, de most ő kapott utána. Rajtam volt a sor, hogy elmosolyodjak.
Egyszer csak egy hangos reccsenést halottam. Elváltam szerelmem ajkaitól és láttam, hogy a kád pereme és a fa ami a lépcsőként szolgál megrepedt.
-Bella, Edward! Ha most azonnal nem jöttök ki én megyek be! És nem érdekel, hogy mind a ketten pucérak vagytok! Jazz-nak már el kellet hagynia a házat 5 km-es körzetben. Emmett sem bírja sokáig már. Én meg nem akarom, hogy Jasper-nek rossz legyen.- szólt be Alice.
Fel akartam állni de Edward átkarol és maga alá nyomott.
-Alice tűnj el vagy nagyon, megbánod!- mormolta a nyakamba a szerelmem.
-Úgy sem mered!- sziszegte Alice.
-Még, hogy nem-e. Ha Jazz elhagyta a házat 5 km-es körzetben, akkor már úgy sem érzi, hogy mit érzünk. És szerintem Emmett nem bánná, ha együtt lehetne Ros-al. Te meg egyszerűen Jazz után mész és kész. És ha jól tudom anyáék, már megszokták, hogy egy együttlét után új berendezést kell venni. És különben is ez csak egy kád, könnyen beszerzünk egy újat.- Ali morgott egyet de beadta a derekát halottam, ahogy csapódik a szobánk ajtaja és utána nem sokkal a bejárati ajtó. Még azt is halottam, hogy Em nem bírja tovább és „rávetette” magát Rosalie-re. Inkább nem is hallgattam tovább. Újra Edward vággyal teli aranybarna szemébe néztem. Mivel erősebb voltam mit ő- és eszembe jutott egy emlék- kicsusszantam a karjai közül.
-Most meg mi van szerelmem?- ölelt át hátulról.
-Semmi csak nem akarok senkinek sem rosszat. És különben is ez a kád még fél napja sincs benn, és máris újat kell venni.- hátrafordultam és egy gyors puszit nyomtam a szájára és elrohantam felöltözni.
Egy szürke fehér kockás inge mellet és egy fehér csőfarmer mellet döntöttem és hozzá egy szürke bokacsizmát választottam.
Éreztem, hogy két kar hátulról szorosan átölel. De ami még furcsább volt, hogy a hozzá tartozó kéz elkezdte kigombolni az ingemet. Hátranéztem-, bár ne tettem volna- Edward vágyakozó szemébe.- Vajon mi ütött belé? Sosem csinált még ilyet. Általában csak akkor voltunk együtt, ha mind a ketten akarjuk. Nem mintha nem akarnám csak nagyon nem, értem.- De ami még furcsább volt, hogy még mindig meztelen volt.
-Edward mi ütött beléd? Ez nem te vagy.- fordultam hátra és a kezem közé fogtam az arcát. Még csak most tűnt fel, hogy a szeme furcsán ködös. Mintha egy búbájt mondtak volna rá.- Ez nekem nagyon, de nagyon nem tetszik!- gondoltam magamban. Gyorsan bevontam a pajzsom alá. A szeme azonnal kitisztult és furcsán nézett rám.
-Mi történ?- nézett rám eléggé furcsán.
-Mire emlékszel?
-Az utolsó dolog, hogy zihálva a mellkasomra dőlsz, most meg itt állok mi történt?
-Elmesélem, oké?- ő csak bólintott. Miután nagyjából lenyugodtunk felálltam, hogy elmegyek fürdeni te is, jöttél velem. A kádban megint elkezdtünk csókolózni, csakhogy te megrepeszteted a kádat és a fát. Aztán Alice kiabált, hogy hagyjuk abba, mert Jazz 5 km-es körzetben elhagyta a házat, Em meg nem bírta tovább és leteperte Rosalie-t. Te valamit eldönthettél, mert Alice az mondta „Úgy sem mered!”. Aztán kicsusszantam a karjaid közül és felöltöztem, de te hátulról átöleltél és elkezdted kigombolni az ingemet. Hátrafordultam de furcsán ködös volt a szemed, gyorsan bevontalak a pajzsom alá, és most itt vagyunk.- mondtam el neki. Valami furcsát éreztem. Egy idegen vámpírét.
-Te is érzed?- kérdeztem szerelmemet. Beleszippantott a levegőbe és bólintott. Gyorsan felöltözött. Egy szürke fekete ing és egy fekete farmer mellet döntött, hozzá fekete cipőt. Átölelte a derekamat úgy mentünk le. Pár perecre rá Emmett-ék is megjöttek.
-Na halottam haver, kicsit szétszedted a kádat. Se baj legalább most már lesz nyoma, hogy egyáltalán együtt vagytok.- vihogott Em. Erre kapott egy taslit Rose-tól.
-Ez nagyon nem vicces Emmett. Egy idegen vámpír szagát érzem, és Edward nem volt magánál a kádban, mintha megbűvölték volna.- Em és Rose furcsán méregettek minket, de azért ők is beleszippantottak a levegőbe. Láttam rajtuk, hogy megfeszülnek. Akart valami Mondani Rose de ekkor csöngettek.
Esme ment ajtót nyitni- mivel Carlisle illatát már nem éreztem, úgy gondoltam biztos behívták dolgozni.
-Jó napot miben segíthetek?- köszönt kedvesen Esme.
-Jó napoz az én nevem…- éreztem, hogy mellettem Edward megfeszült.

Ezeket vette fel Bella





Na itt a kövi.LÉGY SZÍ KRITIKÁT! Ennek a történetnek a folytatása 2010 január 9-én jön. De mint ígértem szenteste is jön egy csak a történettől független lesz!
Puszika!:) :D

Friss!

Sziasztok.
A friss holnap (szerdán) érkezik. És azután már csak szenteste lesz.
De az ígérem, hogy extra hosszú lesz. Leírja, hogy Cullen-ek, hogy ünnepli a karácsonyt.

És evvel kapcsolatban lenne egy kérésem. Kiírok egy szavazást és fontos lenne, hogy szavazzatok. De az a mostani történettől független lesz!

A normális család szót az igazi könyvben megírt családtagokra értem: Edward, Bella, Alice, Jasper, Rosalie, Emmett, Esme, Carlisle, Reneesme és Jacob.
Az új pedig az én történetem szereplőit takarja:Edward, Bella, Alice, Jasper, Rosalie, Emmett, Esme, Carlisle, Sziszi, Chars, Kasandra, Dave, Kety és Jon.
Lágy szí szavazatok.

Puszika!:) :D

Fent az első fejezet az új történetemből!
Kérlek kritikát nagyon fontos lenne!

8. fejezet

Na itt a friss. Figyelem 18 karika!!!!

A vágy hatalma 1/2
Edward szemszöge

Tudtam, hogy Bella is kíván engem, de azt is érzi, hogy én mennyire kívánom. Mialatt az ingemet gombolta én lefektettem az ágyra. Levette rólam az ingemet szépen óvatosan, de én már az ő blúzával messze nem voltam ugyan olyan óvatos. Végigcsókoltam a melltartója vonalán. A száját sóhajok hagyták el. De a következő pillanatban felül kerekedett. Elkezdte csókolni a nyakamat. Most az én számat hagyták el jóleső sóhajok. A keze felfedezőútra indult a mellkasomon. A keze szépen lassan megtalálta a nadrágom gombját. Nem nagyon volt türelme vele szöszölni, mert egy határozott rántással megszabadított tőle.
Egy hirtelen mozdulttal én kerekedtem felül. Most én voltam a soros, hogy leszedjem róla a gatyáját. Valahol a szoba másik felében landolt. Levettem róla a melltartóját. Ahogy lehúztam róla pántot ott végigcsókoltam. A száját egyre gyakrabban hagyták el a vágytól teli sóhajok. A kezemet végigsimítottam az egész testén: az arcától a hasán át egészen a lábáig. Eközben az ő keze learaszolt a boxerem-ig. Azt is egy határozott rántással a szoba másik felébe dobta. Már csak egy aprócska anyag választott el minket „egymástól”, de attól is hamar megfosztottam. A vágytól elvakulva, nem finoman és szerelmesen hatoltam bele, hanem erőszakosan. Nem érdekelt semmi csak az én és az ő kielégülése. Egyre erőszakosabban és gyorsabban löktem meg a csípőmet. Nem tudom, hogyan de felettem kerekedett és lovagló ülésbe ült rajta, és úgy mozgatta a csípőjét. A torkunkat egyre gyakrabban és hangosabb nyögések hagyták el. Szerelmem és én egyszerre értük el a beteljesülést. Zihálva feküdt a mellkasomon. Én átkaroltam a hátát és így feküdtünk.

Bella szemszöge

Nagyon megijedtem, hogy Edward-nak nem tetszik az új szoba. De szerencsére tetszett neki.
Ahogy a csókunk elmélyült egyre jobban kívántam és ő is engem- ezt éreztem. Mind a két lábamat a dereka köré tekerte, én közben az ingét gomboltam. Még mindig az ingét gomboltam mikor az ágyra fektetett. Míg én szépen és óvatosan vettem le róla az inget addig ő letépte rólam. Szépen és óvatosan végigcsókolt a melltartóm vonalát. A számat eközben jóleső sóhajok hagyták el. Hirtelen ötlettől vezérelve a hátára döntöttem és elkezdtem csókolni a nyakát. De most az ő száját hagyták el jóleső sóhajok. A kezem önálló útra kélt és elindultak a felsőtestét felfedezni. Azon kaptam magam, hogy letéptem a gatyáját és a szoba valamelyik sarkában landolt.
De egy hirtelen mozdulattal ő kerekedett felül. Most ő tépte le rólam a gatyát és valahol a szoba túlsó másik felében landolt. Ezután a melltartóm következett, ahogy húzta le a pántot végigcsókolta. A számat egyre gyakrabban hagyták el jóleső sóhajok. Avval csak még inkább tetézte a vágyamat, hogy a fejemtől egészen a lábamig végigsimított. Aközben én sem voltan tétlen lerántottam róla a boxer-ét. Már csak a bugyim volt de attól is hamar megfosztott.
Olyan határozottan hatolt belém, hogy a másodperc egy aprócska töredékére megszeppentem, de aztán már én is élveztem. De a következő pillanatban lovagló ülésben ültem rajta.
Éreztem, hogy egyszerre értük a csúcsot. Zihálva dőltem neki a mellkasára, éreztem, hogy átkarolja a hátamat és így feküdtünk.


Tudom, hogy késtem és sajnálom. A másik fele is 18 karokás lesz!
KOMIKAT KÉREK!
Puszika!:) :D

Új töri

A fejembe ötlött egy dolog. Egy új történet.
Természetesen marad a vámpíros vérfarkasos dolog.
A történet:
Adott egy szerelmes pár Natália és Kevin. A lány egy napon elköltözik a családjával. Mind a ketten nagyon szerették egymást és szenvednek. Kevin nagyon nehéz korszakon megy keresztül mivel vérfarkassá válik és ügyelnie kell az indulataira. És egy nap szörnyű hírt kapott. Natália meghalt. Az erdőben sétált és megtámadta egy "állat", de a holt test nem került elő csak a nyomok: a lábnyomok és a ruhája utal erre. De az az "állat" messze nem volt az. Az egy vámpír volt. És nem "elfogyasztották" hanem átváltoztatták.
De vajon mi történik evvel a szerelmespárral. Szeretik egymást annyira, hogy felül kerekedjenek az ösztöneiken és ne öljék meg egymást?

A történet az én szemszögemből íródik. Olyasmi mintha egy narrátor beszélne.
Légyszí írd meg a véleményedet! Nagyon fontos lenne!

Az első képen Natália (Nat) látható a másikon pedig Kevin.

Sorry

Nagyon, nagyon, nagyon, nagyon, nagyon, nagyon, nagyon, nagyon, nagyon, nagyon, nagyon, sajnálom de későn értem ma haza és tanulni kell meg minden de holnap 6 és 8 között 100%, hogy jön a friss!

Puszika!:) :D

Ui:Még 1x nagyon, nagyon, nagyon, nagyon, nagyon sajnálom!!!!!!!!!!!!!!!!
De kárpótlásul hoztam egy kis részletet!


"Tudtam, hogy Bella is kíván engem, de azt is érzi, hogy én mennyire kívánom. Mialatt az ingemet gombolta én lefektettem az ágyra. Levette rólam az ingemet szépen óvatosan, de én már az ő blúzával messze nem voltam ugyan olyan óvatos. Végigcsókoltam a melltartója vonalán. A száját sóhajok hagyták el. De a következő pillanatban..."