2009. december 31., csütörtök

B.Ú.É.K.


Boldog új évet kívánok mindenkinek.(És nem részegre leinni magunkat! XD)
Januárban jön az új fejezet mint ígértem!

Puszika!:) :D

2009. december 24., csütörtök

Karácsonyi különrész!





Először is szeretnék mindenkinek kellemes ünnepeket kívánni és boldog új évet. Remélem tetszeni fog. Jó olvasást!

Karácsony Cullen módra
Bella szemszöge

Már vagy 20 éve vagyok vámpír és Reneesme is már 20 éve megszületett. Nem sok minden változott az óta. Kivéve azt, hogy el kellet költöznünk Forks-ból. Sajnos Jake nem jöhetett velünk, a falkával kellet maradnia. De most, hogy itt a karácsony eljön látogatóba. Senki sem változott.
Alice: maradt az örök pörgős vásárlásmániás hiperaktív vidám barátnőm.
Jasper: hát ő az én szemembe sokat változott. Egyre többet beszélünk, de még most is a régi visszafogott mégis laza Jazz maradt.
Rosalie: már nagyon jóba vagyunk. Jó barátnők lettünk de nem annyira min én és Alice. Voltak vitáink is főleg Reneesme körül. Nagyon szereti és mikor még kicsi volt folyton vele akart lenni, hogy kiélhesse az anyai ösztöneit, de nem mindig értette meg, hogy én bennem sokkal nagyobbak az anyai ösztönök, mint benne. Reneesme néha meg is bántotta mivel inkább velem-vagyis az én ölemben akart lenni. De mindig kibékültünk és röhögtünk egy jót.
Emmett: hát ő egyre többet viccelődik. Élvezi h néha Edward-al egy együttlét után, tönkretesszük a hálót. De mi is vissza szoktunk vágni.
Esme: ő maradt mindannyiunk anya. Sőt, hogy most van még egy lánya még jobban, örül és, hogy még egy unokája is született csak tetézi az örömét.
Carlisle: mindannyiunk apja és még most is nagy szenvedéllyel űzi a munkáját. Sőt, volt, hogy szegény Reneesme megbetegedett és csak még jobban örült, mert itthon is dolgozhatott.
Edward: hát mit is mondajak azon kívül, hogy imádom és ő is engem. Gyakran megyünk kirándulni csak mi ketten, de van, hogy Reneesme kikönyörgi, hogy had jöjjön velünk. Persze Edward nem tud neki ellen állni- a szeme miatt- és ilyenkor én lépek közbe.
És hát én: sokban változtam. Ugyanolyan lettem mit a családom és igazán boldog vagyok. Nem elég, hogy megadatott nekem egy nagycsalád és egy csodálatos férj, hanem még egy kislány is és így Edward Reneesme és én egy kisebb családot alkotunk egy nagycsaládon belül. Leírhatatlan, hogy milyen boldog vagyok. Bár most van egy kis gondom. Nem tudom, hogy kinek mit vegyek. Bár igaz, hogy itt van velem Edward- mert hát közösen agyuk az ajándékokat- attól még fejtörést, okoz, hogy mit vegyek. Mindannyian kifejezetten megkértük Alice-t és Edward-ot, hogy ne használja a képességét.
Végre megérkeztünk.
-Mond szerelmem te, mit szeretnél venni a többieknek?- fordult felém szerelmem. Még válaszolni sem tudtam, mert megláttam Esme-nek a tökéletes ajándékot. Tudom még mesélte, hogy menyire bája, hogy nincs egy igazán nagy családi fényképünk.
-Esme-nek már tudom mi lesz az ajándéka.- és elkezdtem magam után húzni. Bementünk és megmutattam Edward-nak, hogy mire gondoltam. Neki is nagyon megtetszett. Gyorsan meg is vettük. A következő Carlisle-é volt. Egy új orvosos táskát kapott. Rosalie és Alice 1-1 koktélruhát kapnak. Alice-é egy fekete fehér, Rosalie-é rózsaszín. Jasper egy régi katonás könyvet kap. Láttam, hogy már csak az hiányzik a gyűjteményéből. Jacob egy bronzos plüssfarkast kap ajándékba. Reneesme pedig egy gitárt és egy kiscicát. Mindig is szerette volna egy kiscicát meg egy gitár, és most megkapja. Emmett megy egy új üléshúzatott a autójába. Szerelme pedig egy kis ezüst bárányt kap ajándékba.
Mire haza értünk az egész ház fel volt díszítve kivéve a fát. Azt együtt karjuk feldíszíteni. De maga a fa már benn állt. Hatalmas fa, min. 2 és fél máter magas. Ezt abból gondolom, hogy még Emmett-nél is magasabb.
-Á megjöttetek végre. Gyertek, segítsetek díszíteni.- futott elénk Rose.
-Csak egy perc. Felvisszük az ajándékokat.- gyorsan kirohantam a szatyrokért és felrohantam velük. Edward is követte a példám, bár ő a nagyobbakat hoztad.
Fél perc múlva már lent is voltunk. Nagy meglepetésemre Jacob is ott volt.
-Jake!- kiáltottam és a nyakába ugrottam. Hiába hiányzott a legjobb barátom.
-Szia Bells. Te is hiányoztál!- nyomott egy puszit az arcomra amit viszonoztam. Persze Emmett nem bírta ki beszólás nélkül.
-Ed, Reneesme vigyázatok, mert a végén a párotok mást fog választani. De igazándiból nem is értem, hogy bírjátok ezt ki. Mármint te Bella és Reneesme. Olyan büdös Jacob.- fogta be drámaina az orrát.
-Nem is büdös!- mordultunk egyszerre a lányommal Emmett-re.
-Oké, oké én csak vicceltem.- emelte fel a kezét Emmett védekezően. De egyébként tényleg furcsa, hogy Jake és én ilyen jól bírjuk egymás közelségét ahhoz képest, hogy a mi fajtánk ősi ellenségek.

***

A fával fél óra múlva végeztünk. A többiek is elmentek vásárolni. Esme és Reneesme a konyhában főznek ma estére. Edward meg én fent csomagoljuk az ajándékokat.
-Edward, az nem ahhoz megy, hanem ehhez. Ez megy ahhoz.- kaptam ki a kezéből a csomagolópapírt.
-De az előbb még azt mondtad, hogy a piros csomagoló papír megy ehhez a fehér meg ahhoz.- én aztán nem mondtam ilyet. Dacoskodtam, és tényleg nem mondtam.
-A piros megy ehhez a fehér meg ahhoz. Jaj Edward és a kék megy, ehhez megy. Tudod mit inkább, megcsinálom egyedül.- mutattam az ajtóra. Ő csak megrántotta a vállát és kiment.- Nem hiszem el! Vámpír memóriája van, és nem tudja megjegyezni melyik melyikhez megy?! Vagy lehet, hogy én voltam hozzá túlontúl kemény. Nem mindegy én jól mondtam neki és ő meg elrontotta, de mi van, ha mégsem?! Ááá Bella ezt most azonnal hagyd abba.- vitatkoztam magamban.

Edward szemszöge

Ezt nem hiszem el. Kiküldött a szobánkból. Csak, azért mert összecseréltem pár vacak csomagolópapírt. De nem is jól csináltam csak ő nem tudta eldönteni melyik melyikhez megy.
-Mi a baj Edward?- jött oda hozzám Esme.
-Bella nem tudta eldönteni, hogy melyik csomagolópapír melyikhez mennyen és mos ebből lett egy kis vita. És ráadásul kizavart a szobánkból is.- anya csak felkacagott. A lányom is bejött a napaliba és megkérdezte mi ilyen vicces.
-Amit minden évben lerendeznek a szüleid.- válaszolta Esme és erre a kislányom is elkezdett kacagni.
-Mi ilyen vicces? Én is nevetni akarok!- jött be vagyis inkább rontott be az ajtón Emmett.
-Á, csak amit anya és apa minden évben eljátszanak.- erre Emmett csak elkezdett nevetni.
-Mi az, hogy minden évben?- értetlenkedtem.
-Ne mond, hogy eddig nektek nem tűnt fel?- jött be Rosalie.
-Minden egyes évben összekaptok a csomagolópapírokon, hogy melyik melyikhez mennyen!- nevette Alice.
-Edward feljönnél egy kicsit!- hallottam szerelmem kétségbe esett hangját. Én azonnal felrohantam. De amit megláttam Bellát kitört belőlem a nevetés. Mindenütt csupa cellux és csomagolópapír volt.- Ez nem vicces! Segíts már!- förmedt rám a feleségem de a szája sarkában attól még ott volt egy ki mosoly. Gyorsan leszedtem róla. De a helyett, hogy elengedtem volna megcsókoltam. Nem tiltakozott, sőt még vissza is csókolt. Pár perc múlva a feje a mellkasomon pihent.
-Tudod a többiek, mesélték, hogy mi ezt minden évben eljátszuk. És most, hogy visszagondolok tényleg minden évben, összekaptunk.- egy pillanatra ő is elgondolkozott és belőle is feltört a nevetés. Még egy ideig ölelkeztünk, de aztán elkezdtük becsomagolni az ajándékokat. Hallottam, hogy csengettek.- Ez biztos a kiscica lesz.- gyorsan felpattantam és lerohantam.
-Jó napot! Edward Cullen vagy Bella Swan-t keresem.
-Jó napot én vagyok Edward Cullen.
-Rendben itt van a szállítmány. Egy lány kiscica.- átnyújtotta a dobozt. Én gyorsan kifizettem.- Viszlát és kellemes ünnepeket.- intett nekem a férfi.
-Önnek is uram.- intettem vissza. Még szerencse, hogy Jacob elvitte moziba Reneesme-t mert különben, most lebuknék.
-Mit hoztak öcsi?- jött oda Em.
-Csak Reneesme ajándékának a másik fele. Tudod mindig is szeretett, volna egy kiscicát, és most megkapja.- a lépcsőn Alice és Rose rohant le „Had nézzem meg.” Üzenték egyszerre gondolatban. Én csak odanyújtottam nekik a dobozt. Ők meg teljesen el voltak tőle olvadva. Miután kigyönyörködték magukat a cicában felvittem a szobánkba.
-Mrs. Cullen meghozták a kiscicát és igen aranyos.- léptem be a szobába. Még most is elkábulok, ha rá nézek. Emberként is gyönyörű volt most meg leírhatatlan.
-Na muti a kis cicát Mr. Cullen.- odalépett hozzám. Belenézett a dobozba a barnás szürkés kiscica nyugodtan szundikált benne.- Jaj de édes.- áradozott kedvesem. Gyorsan letettem a doboz a földre és segítettem szerelmemnek a csomagolás folytatásába.
-Hé öcsi!- rontott be s szobába Emmett.- Szerinted Jake-re fog fújni a macska? Jazz szerint nem szerintem igen. Na igen igaz, hogy Jacob nem kutya, hanem farkas de akkor valamilyen szinten kutya. Na szerinted?- nézett rám Em nagy szemekkel.
-Szerintem nem fog rá fújni, hanem neki ugrik.- Emmett arcán megjelent egy hatalmas vigyor.
-Az idei karácsonyt felveszem kamerára. Csak tudnám, hogy anya hova tette az a ro…t kamerát?!- gondolkozott Em hangosan miközben kiment a szobából.

Reneesme szemszöge

-Jacob lehetne egy kérdésem?- fordultam a szerelmemhez.
-Akár ezer is szerelmem.- nézett rám csillogó szemekkel.
-Hogy-hogy anyával olyan jól bírjátok egymás szagát?
-O gondoltam, hogy egyszer fel fogod tenni a kérdést. Tudod meséltem, hogy mielőtt te megszülettél szerelmes voltam Bellába. De miután megláttalak téged már csak barátságot éreztem iránta. Tudod anyád szavaival élve: „Mi Jacob már nem is a legjobb barátok vagyunk hanem testvérek egy igen furcsa testvérpár”.- itt nem bírtam tovább és felnevettem.- És miután Bella átváltozott messze nem zavar a szaga annyira mit mondjuk bármik más Cullen-é. Valahogy megmeredt bennem az a dolog, hogy ő a legjobb barátom és a legfőbb bizalmasom.- emlékszem mikor Jake legelőször mondta, hogy anya a legfőbb bizalmasa egy kicsit megijedtem, hogy nem én vagyom az, de azt mondta, hogy nekem is sok mindent elmond de van amit nagyon nem szeretné, hogy apa megtudja és így anya maradt az utolsó esélye és segíteni is szokott neki.- Még régebben Carlisle mesélte, hogy az újszülöttek erősebbek mint az átlag vámpír és így a szaguk is. Mivel eleve nem éreztem messze olyan erősnek Bella szagát, és mivel eléggé sok időt töltöttem a közelében és most is töltök, ezért megszoktam. Meg még az is hozzájárul, hogy már rég kilépett az újszülött korszakából.- mosolygott rám a hatalmas fehér fogaival.
-Nem mehetnénk? Hiányzik anya.- Jake eléggé furcsán nézett rám de bólintott. Soha senkinek nem vallottam be, de amíg anya hasában voltam ittam a véréből is. Jacob vére is finom de anyué egyszerűen isteni. Még mai napig érzem az izét a számban. Még most is összefut a nyál a számban, ha visszagondolok rá. Édes mégis kesernyés. Édes, mint a méz kesernyés, mint a citrom. És volt benne még valami, amit csak egyszóval tudok leírni: szeretet. Igen ez a megfelelő szó rá. Szeretet mindenki iránt és védeni vágyás. Még apa mesélte, hogy mennyire azt akarta, hogy én meg se szülessek felette anyát. Nem haragudtam meg rá. Megértem. Nem meséltem senkinek sem de mindre emlékszem, ami körülöttem folyt:
Hirtelen csak egy szívdobbanást hallottam és még több követte. Szép ütemes hangok voltak. Egyből tudtam, hogy ez valaki másé de valahogy az én részem vagy én vagyok az ő rész? Nem tudom. Egy hangot hallottam. Életemben nem hallottam ég egy olyan gyönyörű hangot. Imádom. Csak ez jutott róla eszembe. De most egy másik hangot hallottam meg Nyugodt volt és szép. Sokkal lágyabb de mélyebb, mint a másik. A mélyebb hang is megnyugtató volt de a magasabbá könyörögtem: „Csak még egyszer nem bírom a nélkül”
A napok teltek és teltek. Hallottam, hogy egyre többen beszélnek de azok is szépek voltak, de én csak egy vagyis két bizonyos hangot akartam. Közben megízleltem egy fenséges dolgot isteni volt. Piros nem tudtam mi az csak még többet akartam. Hallottam, ahogy a gyönyörű hang beszél a másik mélyebb hanggal.
-Bella szerelmem. Légy szí, nem bírnám ki nélküled.
-Nem Edward. Meg tartom, most mondom el utoljára. Már a nevét is tudom. Ha kisfiú lesz Edwardnak fogom hívni, ha pedig kislány Reneesme tudod a Rene és Esme ősztétele.- lehelgettek. Szóval, akinek a hasában vagyok, úgy hívják, hogy Bella. Illik rá akár egy angyal, mintha egy angyal beszélne. És a mélyebb hang tulajdonosát pedig Edward-nak hívják. Akartam egyet rúgni, hogy beszéljenek és, hogy tetszek a név, amit nekem akarnak adni, de valami nagyon félre sikerülhetett, mert egy hangos reccsenést hallottam. Bella összegörnyedt és felnyögött nagyon megijedtem: Jaj nem nem kartan. Jót akarok anya- igen az a szó jó lesz- szólni akartam, hogy beszéljen és teszik a név. Szeret és megvéd erre én, mit csinálok fájdalmat, okozok neki.
Ezek után a napok csak úgy teltek. Sajnos még sok fájdalmat okoztam neki, de nem tudna ellene tenni. Egy idő után még egy hang csatlakozott a többihez. Az is tetszett de anyáé és apáé- közben rájöttem, hogy a másik hangnak ez lesz a legjobb név- még jobb volt. Sokan beszéltek…”
-Reneesme föld hív téged. Megékeztünk.- szakított ki az emlékből Jacob.
-Ja oké csak elgondolkoztam, hogy milyen lesz a karácsony.- ő erre csak elmosolyodott.

Bella szemszöge

Végre Reneesme-ék is megjöttek. Ők is gyorsan levitték az ajándékokat, és mi is. Megbeszéltük, hogy mindenkinek lesz egy sora, és oda rakja le a többiek az ajándékot. Edward elsőnek a tőlem kapott is ezüst bárányt csomagolta ki. Amint meglátta tudta, hogy tőlem kapta.

Edward sok mindent kapott: egy ezüst bárányt, közösen kaptunk egy rajzót Jacob-tól és Reneesme-től mikor még kicsi volt. Egy CD Emmett-éktől. Alice-éktől pedig egy könyvet. Esme-től és Carlisle-tól közösen kapuk: Egy bárányt ölelő oroszlán.

Reneesme: a lányom sikított mikor meglátta a kiscicát. A többi ajándékot csak nagy nehezen nyitotta ki, mert nem akarta letenni a cicát. Alice-éktól egy nagy baldachinos ágyat kapott. Jake-tól egy kis szív medált. Rose-tól egy magas sarkút. Esme-től pedig egy plüss kiscicát.

Jake: ő igazándiból csak Carlisle-étlól kapott ajándékot még, pedig azért mert hozzánk költözhet és megkapta a Cullen címert egy ékszer formájában. És történelmi esemény történt Jacob és Rosalie ölelkeztek, sőt még Jasper-rel is.

Emmett: tőlünk kapott egy fekete fehér bőr ülés húzatott. Rose-tól egy baseballütőt, Alice-éktól pedig egy baseball labdát. Ő is közösen kapta az ajándékot Rose-val, Jacob őket is lerajzolta. Carlise-éktől pedig egy plüss bacit kapott.

Rosalie: tőlünk megkapta a ruhát. Emmett-ől kapott egy ezüst nyakláncot, amin több féle medál volt. Alice-éktól kapott egy ezüstös karkötőt. Esme-ektől pedig egy zsiráfot.

Alice: tőlünk megkapta a fekete fehér ruhát. Ő is mit eddig mindenki közösen kapta az ajándékát Jacob-tól őket is lerajzolta. Rose-tól kapott egy gyémántokkal kirakott aranyórát. Jazz-tól kapott egy szívecskés nyakláncot. Esme-től pedig egy plüss mókust.

Jasper: tőlünk megkapta a háborús könyvet. Emmett-éktől kapott egy pénztárcát. Alice-tól egy karórát, és végül Carlisle-éktól pedig egy plüss rókát.

Esme: tőlünk megkapta a képkeretet. Rose-tól egy fekete köves nyakláncot. Jasper-től egy barna bőr pénztárcát. Carlisle-tól egy fehér tigrises plüss figurát. Jacob-éktől pedig egy rajzot ami kőt ábrázolja.

Carlisle: tőlünk megkapta a táskát. Rosalie-tól kapott egy orvosos könyvet. Jasper-éktól pedig egy teljes új orvosi felszerelést. Esme-től pedig egy plüss majmot.

És én: szerelmemtől kaptam egy ezüst oroszlánt. Mint már mondtam Jacob-éktől egy rajzot. Emmett-éktől egy kék gyémánt fülbevalót. Alice-éktól egy ezüst karkötőt. Esme-ektől mint már mondtam egy plüss figurát.

Megköszöntük egymásnak. Jacob gyorsan befalt egy fél „tehenet” és indultunk vadászni. Csak még előtte meg akarta fogni a macskát, ami persze ráugrott és megkarmolt.
-Na én, hogy meg mondtam, hogy neki fog ugrani.- szakadt mellettem Edward. Mi sem bírtuk ki és elkezdtünk hangosan röhögni.
-Na úgy látszik öcsi, ki lettél tolva a szobából.- röhögött Emmett.
-De miért?- értetlenkedett Jake.
-Szerelmem csak nem gondoltad, hogy Mimi kin fog aludni. Ja és ige Miminek hívják.
-Ne aggód öcsi veszek neked egy kutyakosarat. Oké? És még hozzá egy nyakörve és pórázt, na meg egy Fidos feliratú tálat.- röhögött tovább Em.
Nagy nehezen lenyugodtunk és elmentünk vadászni. Emmett megérezte egy medvének az illatát. Gyorsan elindult utána. De Jake is. Jacob gyorsabb volt és leterítette a medvét és átharapta a torkát. Emmett toporzékolni kezdett.
-Az üzeni Jacob: Most visszakaptad a beszólást.- mondta szerelmem Jake gondolatait
-De hisz én csak ugrattam és nem a kajáját vettem el!- ducizott tovább.
-Hát igen ez egy karácsony Cullen módra!- mondat mi a végszót.


Mint mindig most is KRITIKÁT!
Puszika!:) :D

Ajándékok

Esme és Carlisle ajándékai amit vettek:













Alice és Jasper által vett ajándékok:








Rosalie és Emmett által vett ajándék:








Jacob és Reneesme által készített ajándékok:





Edward és Bella által vett ajándékok:








Így náz ki a karácsonyfájuk persze törpe nélkül

Ilyen képkeretbe van téva a rajz amiket Jacob ás Reneesme készített


2009. december 21., hétfő

Kérdés

Szeretnétek képen látni, hogy a Cullen-ek mit vesszenek egymásnak?

Komiba légyszí írjátok meg, hogy igen vagy nem!

Ui: 24-én jön a külön rész!

Puszika!:) :D

2009. december 17., csütörtök

Sazvazás vége

A szavazásnak vége!
Előre is köszönöm azoknak akik szavaztak pontosabban 42 ember. Köszönöm
Na szóval:

A "normál" családnál 57% lett vagyis 24-en szavazatok rá.
Az "új" család: 45% lett vagyis 19-en szavaztatok rá.
ÉS ahogy én akarom: 7% vagyis 3-an szavaztatok rá.

Mint látjátok az eredeti könyvhöz hű maradok. Szóval marad: A Cullen család Bellával, Reneesme-vel és Jacob-bal megspékelve.
(Előre is szólok, hogy nálam csak Reneesem lesz nem lesz Nessi a hideg kiráz ettől a névtől, ja és itt már Reneesme is 17 évesnek néz ki!)

2009. december 10., csütörtök

9. fejezet

Jó olvasást. Remélem elnyeri a tetszéseteket!

A vágy hatalma 2/2
Bella szemszöge

Már lassan fél órája feküdtem Edward karjaiban, de nem tudom pontosan, mert az időérzékem egyenlő a 0-val. Nagy nehezen kikeltem szerelmem karjaiból. Felálltam de ő egyből a karom után kapott.
-Hova mész?- kérdezte megszeppent hangon.
-Jól esne egy fürdés. Velem tartasz?- kérdeztem. Felé nyújtottam a kezem, de a helyett, hogy megfogta volta volna felkapott és berohant velem a fürdőbe.
Kinyitotta a csapot. A ruhákkal nem kellet bajlódnunk, mert még mindig meztelenek voltunk.
Beült a már megtelt kádba. Felém, nyújtotta a kezét, én készségesen elfogadtam. Leültem vele szembe. A víz szinte égette a bőrömet. Közelebb jött és megcsókolt. A súlytól lecsúsztam a víz alá. De még ez sem zavart meg minket mivel nem kellet nekünk levegő. A nyelvünk így is folytatta a vad játékot. Egy idő után felbukkantunk a víz alól, de még így sem szakítottuk meg a csókot. Már megint kívántam őt de nem értettem, hogy lehet, hisz nem rég megkaptam de belőle sosem elég. Éreztem, hogy elhúzódik tőlem, de én mohón kaptam az ajkai után. Éreztem, hogy elmosolyodik, de attól még visszacsókolt. Másodjára én szakítottam meg a csókunkat, de most ő kapott utána. Rajtam volt a sor, hogy elmosolyodjak.
Egyszer csak egy hangos reccsenést halottam. Elváltam szerelmem ajkaitól és láttam, hogy a kád pereme és a fa ami a lépcsőként szolgál megrepedt.
-Bella, Edward! Ha most azonnal nem jöttök ki én megyek be! És nem érdekel, hogy mind a ketten pucérak vagytok! Jazz-nak már el kellet hagynia a házat 5 km-es körzetben. Emmett sem bírja sokáig már. Én meg nem akarom, hogy Jasper-nek rossz legyen.- szólt be Alice.
Fel akartam állni de Edward átkarol és maga alá nyomott.
-Alice tűnj el vagy nagyon, megbánod!- mormolta a nyakamba a szerelmem.
-Úgy sem mered!- sziszegte Alice.
-Még, hogy nem-e. Ha Jazz elhagyta a házat 5 km-es körzetben, akkor már úgy sem érzi, hogy mit érzünk. És szerintem Emmett nem bánná, ha együtt lehetne Ros-al. Te meg egyszerűen Jazz után mész és kész. És ha jól tudom anyáék, már megszokták, hogy egy együttlét után új berendezést kell venni. És különben is ez csak egy kád, könnyen beszerzünk egy újat.- Ali morgott egyet de beadta a derekát halottam, ahogy csapódik a szobánk ajtaja és utána nem sokkal a bejárati ajtó. Még azt is halottam, hogy Em nem bírja tovább és „rávetette” magát Rosalie-re. Inkább nem is hallgattam tovább. Újra Edward vággyal teli aranybarna szemébe néztem. Mivel erősebb voltam mit ő- és eszembe jutott egy emlék- kicsusszantam a karjai közül.
-Most meg mi van szerelmem?- ölelt át hátulról.
-Semmi csak nem akarok senkinek sem rosszat. És különben is ez a kád még fél napja sincs benn, és máris újat kell venni.- hátrafordultam és egy gyors puszit nyomtam a szájára és elrohantam felöltözni.
Egy szürke fehér kockás inge mellet és egy fehér csőfarmer mellet döntöttem és hozzá egy szürke bokacsizmát választottam.
Éreztem, hogy két kar hátulról szorosan átölel. De ami még furcsább volt, hogy a hozzá tartozó kéz elkezdte kigombolni az ingemet. Hátranéztem-, bár ne tettem volna- Edward vágyakozó szemébe.- Vajon mi ütött belé? Sosem csinált még ilyet. Általában csak akkor voltunk együtt, ha mind a ketten akarjuk. Nem mintha nem akarnám csak nagyon nem, értem.- De ami még furcsább volt, hogy még mindig meztelen volt.
-Edward mi ütött beléd? Ez nem te vagy.- fordultam hátra és a kezem közé fogtam az arcát. Még csak most tűnt fel, hogy a szeme furcsán ködös. Mintha egy búbájt mondtak volna rá.- Ez nekem nagyon, de nagyon nem tetszik!- gondoltam magamban. Gyorsan bevontam a pajzsom alá. A szeme azonnal kitisztult és furcsán nézett rám.
-Mi történ?- nézett rám eléggé furcsán.
-Mire emlékszel?
-Az utolsó dolog, hogy zihálva a mellkasomra dőlsz, most meg itt állok mi történt?
-Elmesélem, oké?- ő csak bólintott. Miután nagyjából lenyugodtunk felálltam, hogy elmegyek fürdeni te is, jöttél velem. A kádban megint elkezdtünk csókolózni, csakhogy te megrepeszteted a kádat és a fát. Aztán Alice kiabált, hogy hagyjuk abba, mert Jazz 5 km-es körzetben elhagyta a házat, Em meg nem bírta tovább és leteperte Rosalie-t. Te valamit eldönthettél, mert Alice az mondta „Úgy sem mered!”. Aztán kicsusszantam a karjaid közül és felöltöztem, de te hátulról átöleltél és elkezdted kigombolni az ingemet. Hátrafordultam de furcsán ködös volt a szemed, gyorsan bevontalak a pajzsom alá, és most itt vagyunk.- mondtam el neki. Valami furcsát éreztem. Egy idegen vámpírét.
-Te is érzed?- kérdeztem szerelmemet. Beleszippantott a levegőbe és bólintott. Gyorsan felöltözött. Egy szürke fekete ing és egy fekete farmer mellet döntött, hozzá fekete cipőt. Átölelte a derekamat úgy mentünk le. Pár perecre rá Emmett-ék is megjöttek.
-Na halottam haver, kicsit szétszedted a kádat. Se baj legalább most már lesz nyoma, hogy egyáltalán együtt vagytok.- vihogott Em. Erre kapott egy taslit Rose-tól.
-Ez nagyon nem vicces Emmett. Egy idegen vámpír szagát érzem, és Edward nem volt magánál a kádban, mintha megbűvölték volna.- Em és Rose furcsán méregettek minket, de azért ők is beleszippantottak a levegőbe. Láttam rajtuk, hogy megfeszülnek. Akart valami Mondani Rose de ekkor csöngettek.
Esme ment ajtót nyitni- mivel Carlisle illatát már nem éreztem, úgy gondoltam biztos behívták dolgozni.
-Jó napot miben segíthetek?- köszönt kedvesen Esme.
-Jó napoz az én nevem…- éreztem, hogy mellettem Edward megfeszült.

Ezeket vette fel Bella





Na itt a kövi.LÉGY SZÍ KRITIKÁT! Ennek a történetnek a folytatása 2010 január 9-én jön. De mint ígértem szenteste is jön egy csak a történettől független lesz!
Puszika!:) :D

2009. december 9., szerda

Friss!

Sziasztok.
A friss holnap (szerdán) érkezik. És azután már csak szenteste lesz.
De az ígérem, hogy extra hosszú lesz. Leírja, hogy Cullen-ek, hogy ünnepli a karácsonyt.

És evvel kapcsolatban lenne egy kérésem. Kiírok egy szavazást és fontos lenne, hogy szavazzatok. De az a mostani történettől független lesz!

A normális család szót az igazi könyvben megírt családtagokra értem: Edward, Bella, Alice, Jasper, Rosalie, Emmett, Esme, Carlisle, Reneesme és Jacob.
Az új pedig az én történetem szereplőit takarja:Edward, Bella, Alice, Jasper, Rosalie, Emmett, Esme, Carlisle, Sziszi, Chars, Kasandra, Dave, Kety és Jon.
Lágy szí szavazatok.

Puszika!:) :D

2009. december 7., hétfő



Fent az első fejezet az új történetemből!
Kérlek kritikát nagyon fontos lenne!

2009. december 3., csütörtök

8. fejezet

Na itt a friss. Figyelem 18 karika!!!!

A vágy hatalma 1/2
Edward szemszöge

Tudtam, hogy Bella is kíván engem, de azt is érzi, hogy én mennyire kívánom. Mialatt az ingemet gombolta én lefektettem az ágyra. Levette rólam az ingemet szépen óvatosan, de én már az ő blúzával messze nem voltam ugyan olyan óvatos. Végigcsókoltam a melltartója vonalán. A száját sóhajok hagyták el. De a következő pillanatban felül kerekedett. Elkezdte csókolni a nyakamat. Most az én számat hagyták el jóleső sóhajok. A keze felfedezőútra indult a mellkasomon. A keze szépen lassan megtalálta a nadrágom gombját. Nem nagyon volt türelme vele szöszölni, mert egy határozott rántással megszabadított tőle.
Egy hirtelen mozdulttal én kerekedtem felül. Most én voltam a soros, hogy leszedjem róla a gatyáját. Valahol a szoba másik felében landolt. Levettem róla a melltartóját. Ahogy lehúztam róla pántot ott végigcsókoltam. A száját egyre gyakrabban hagyták el a vágytól teli sóhajok. A kezemet végigsimítottam az egész testén: az arcától a hasán át egészen a lábáig. Eközben az ő keze learaszolt a boxerem-ig. Azt is egy határozott rántással a szoba másik felébe dobta. Már csak egy aprócska anyag választott el minket „egymástól”, de attól is hamar megfosztottam. A vágytól elvakulva, nem finoman és szerelmesen hatoltam bele, hanem erőszakosan. Nem érdekelt semmi csak az én és az ő kielégülése. Egyre erőszakosabban és gyorsabban löktem meg a csípőmet. Nem tudom, hogyan de felettem kerekedett és lovagló ülésbe ült rajta, és úgy mozgatta a csípőjét. A torkunkat egyre gyakrabban és hangosabb nyögések hagyták el. Szerelmem és én egyszerre értük el a beteljesülést. Zihálva feküdt a mellkasomon. Én átkaroltam a hátát és így feküdtünk.

Bella szemszöge

Nagyon megijedtem, hogy Edward-nak nem tetszik az új szoba. De szerencsére tetszett neki.
Ahogy a csókunk elmélyült egyre jobban kívántam és ő is engem- ezt éreztem. Mind a két lábamat a dereka köré tekerte, én közben az ingét gomboltam. Még mindig az ingét gomboltam mikor az ágyra fektetett. Míg én szépen és óvatosan vettem le róla az inget addig ő letépte rólam. Szépen és óvatosan végigcsókolt a melltartóm vonalát. A számat eközben jóleső sóhajok hagyták el. Hirtelen ötlettől vezérelve a hátára döntöttem és elkezdtem csókolni a nyakát. De most az ő száját hagyták el jóleső sóhajok. A kezem önálló útra kélt és elindultak a felsőtestét felfedezni. Azon kaptam magam, hogy letéptem a gatyáját és a szoba valamelyik sarkában landolt.
De egy hirtelen mozdulattal ő kerekedett felül. Most ő tépte le rólam a gatyát és valahol a szoba túlsó másik felében landolt. Ezután a melltartóm következett, ahogy húzta le a pántot végigcsókolta. A számat egyre gyakrabban hagyták el jóleső sóhajok. Avval csak még inkább tetézte a vágyamat, hogy a fejemtől egészen a lábamig végigsimított. Aközben én sem voltan tétlen lerántottam róla a boxer-ét. Már csak a bugyim volt de attól is hamar megfosztott.
Olyan határozottan hatolt belém, hogy a másodperc egy aprócska töredékére megszeppentem, de aztán már én is élveztem. De a következő pillanatban lovagló ülésben ültem rajta.
Éreztem, hogy egyszerre értük a csúcsot. Zihálva dőltem neki a mellkasára, éreztem, hogy átkarolja a hátamat és így feküdtünk.


Tudom, hogy késtem és sajnálom. A másik fele is 18 karokás lesz!
KOMIKAT KÉREK!
Puszika!:) :D

2009. december 2., szerda

Új töri

A fejembe ötlött egy dolog. Egy új történet.
Természetesen marad a vámpíros vérfarkasos dolog.
A történet:
Adott egy szerelmes pár Natália és Kevin. A lány egy napon elköltözik a családjával. Mind a ketten nagyon szerették egymást és szenvednek. Kevin nagyon nehéz korszakon megy keresztül mivel vérfarkassá válik és ügyelnie kell az indulataira. És egy nap szörnyű hírt kapott. Natália meghalt. Az erdőben sétált és megtámadta egy "állat", de a holt test nem került elő csak a nyomok: a lábnyomok és a ruhája utal erre. De az az "állat" messze nem volt az. Az egy vámpír volt. És nem "elfogyasztották" hanem átváltoztatták.
De vajon mi történik evvel a szerelmespárral. Szeretik egymást annyira, hogy felül kerekedjenek az ösztöneiken és ne öljék meg egymást?

A történet az én szemszögemből íródik. Olyasmi mintha egy narrátor beszélne.
Légyszí írd meg a véleményedet! Nagyon fontos lenne!

Az első képen Natália (Nat) látható a másikon pedig Kevin.


Sorry

Nagyon, nagyon, nagyon, nagyon, nagyon, nagyon, nagyon, nagyon, nagyon, nagyon, nagyon, sajnálom de későn értem ma haza és tanulni kell meg minden de holnap 6 és 8 között 100%, hogy jön a friss!

Puszika!:) :D

Ui:Még 1x nagyon, nagyon, nagyon, nagyon, nagyon sajnálom!!!!!!!!!!!!!!!!
De kárpótlásul hoztam egy kis részletet!


"Tudtam, hogy Bella is kíván engem, de azt is érzi, hogy én mennyire kívánom. Mialatt az ingemet gombolta én lefektettem az ágyra. Levette rólam az ingemet szépen óvatosan, de én már az ő blúzával messze nem voltam ugyan olyan óvatos. Végigcsókoltam a melltartója vonalán. A száját sóhajok hagyták el. De a következő pillanatban..."

2009. november 28., szombat

Szavazás

Köszönöm mind a 73 szavazónak!
Igen: 63 vagyis 82%
Nem:1 vagyis 1%
Mindegy:3 vagyis 4%
Ahogy akarod:8 vagyis 10%

Mint ahogy látjátok a többség az igenre szavazott így a kövi rész olyan lesz.

Lenne egy nagy kérésem.
Aki talál bármelyik szereplőről vicces vagy aranyos képet az küldje el a katus.95@gmail.com-ra és azokból fogom kiválogatni a hét képét. Ha nem gond nevet is kérnék hozzá.

Ennyi amit szerettem volna.

Puszika! :) :D

2009. november 24., kedd

5. fejezet

Átépítés
Edward szemszöge

A lányok fejében nem hallottam mást, mit, hogy átépítés lesz.
Persze a gyerekszobák maradnak olyannak mit, amit Bella és én- már 5 hónapja- csináltunk. De anya, Rose és Alice kitalálta, hogy építsünk át mindent. És ezt sajnos az én Bellám is „elkapta”. És most ő is teljesen be van zsongva. Szerencsére nem annyira mit Alice-ék, de akkor is már ő is faggat, hogy milyen legyen a háló. De én csak annyit mondtam, hogy „Rád bízom szerelmem!” Így hát mi srácok elmentünk egy hétre „kirándulni”.
-Te Ed. Re sem tudod mi ütött a lányokba?- jött oda Emmett.
-Én sem tudom. De szerintem köze lehet a terhességnek hozzá.
-Na és szerinted Jazz?!- fordult most Em Jasper-hez.
-Én sem tudom, de szerintem nem is fogjuk megtudni. Végül is csak a végeredmény számít.
-Igaz de akkor is miért nem maradhattunk segíteni?- gondolkozott Em.
-Biztos meglepetést akarnak nekünk szerezni.- kacsintott rá Jazz Em-re. Erre mind a hárman felnevettünk.
-Mi ilyen vicces fiúk?- jött oda Carlisle.
-Azt találgattuk, hogy vajon a lányok minek akarnak teljes átalakítás. Hisz így is szép az egész ház. Csak legyen nagy TV.- kuncogott Em.
-Ne is tudom. Mielőtt eljöttük a lányok azon tanakodtak, hogy nem biztos, hogy jót tenne a kicsiknek a TV. És Rose aggódik, hogy majd szívesebben néznéd a Tv-t, mint, hogy a gyereketekkel foglalkozz. Így hát felvetettem nekik, hogy ne legyen TV. Azt mondták, hogy nem is rossz ötlet és lehet, hogy ki fogják dobni a TV-t.- nem hagyhattam ki Emmett szívatását.
-Hogy micsoda?! Ez úgy sem merik megcsinálni.- háborodott fel Em.
-Tényleg Ed.- fordult hozzám Jasper.- Alice azon tanakodott, hogy lehet, hogy kidobja Bella összes ruháját és lecseréli az összeset fehérneműre. Mivel állítólag Bella ki nem állhatja azokat a sexy fajtákat.- vigyorgott rám. Nem bírtuk tovább és kitört belőlünk a röhögés. Tudtuk jól, hogy egyik sem fog bekövetkezni de akkor is jó érzés volt.
De valahogy bennem ragadt, hogy Bella, mint egész nap olyan fehérneműben, mint amit a sziget hordott. Nagyon jó lenne csak attól tartok, hogy amint Bella felveszi max. fél órát fog rajta maradni. Mintha valaki bekapcsolt volna egy vetítőt és csak egy képet, láttam: amint Bella a fekete fehérneműben van. Még a szigeten. Éreztem, hogy kezd nagy hiányom lenni a szerelmem iránt, és egyre jobban vágytam rá.
Már éppen elhatároztam, hogy visszamegyek, de éreztem, hogy megnyugodok.
Biccentettem egyet Jazz felé.- Na végre, hogy magadhoz tértél mát vagy 5 perce csak bambulsz. Apa már tartott, hogy valami baj történt. Nyugi Emmett már a 2-dik perc után megunta és elment. De még hallgatózik. Azért beszélek hozzád fejben. És lehetőleg ne gondolj Bellára, mert akkor általában nagy vágy támad benned, és én nem bírom.- ez volt a végszó és elrohant. Mindenki másik irányba. Emmett medvékért Jazz is de neki kell valami növényevő. Apa Jazz-al tartott én meg mentem az oroszlánért.

***

Egy hétig voltunk távol. De azt egyikőnk sem gondolta volna, hogy ilyen szinten át lesz építve minden.
Elsőnek a konyhát nézhettük meg. A „régi” sötét fabútor helyett most világosabb volt. De most nem kétoldalt húzódott a bútor, hanem bekanyarodott középre. A szekrények nagy része fehér volt de volt üveges is.
Az étkező maradt olyan amilyen volt.
A nappali nagyon szembetűnő volt. A régi Halvány citromsárga és drappos fal helyett most piszkosfehér volt. A drappos kanapék helyett most szürkék voltak. A szekrény fából volt és van benne egy kis világos. Egy hatalmas TV volt középen. Hallottam Emmett gondolataiban, hogy most már csak a hálójuk miatt aggódik.
A Bella és Én szobám nem is hasonlított a régire. A régi gardrób helyett most egy hatalmas három ajtós szekrény állt. A szobában a barna és a kék uralkodott.
-Hát itt meg mi történt?- döbbentem meg.
-Mi az nem tetszik?- rémült meg szerelmem.
-De nagyon szép. Csak az az érzésem mintha nem is a mi szobánk lenne.- csókoltam meg a feje búbját. Hallottam amint kifújja a levegőt és felém, fordul. Megcsókolt én meg vissza. A lágy csókunk egyre vadabb és követelőzőbb lett. A bal kezemmel a hajába túrtam, míg a jobb kelem a nyaka és a csípője között vándorol. Tudtam, hogy kényelmetlen neki, hogy annyira fel kell ágaskodni hozzám, így megfogtam az egyik lábát és a csípőm köré, tekerem. A másik lábával is megettem. Mialatt én ezen tevékenykedtem, addig ő az egyik kezével a hajamba túrt mialatt a másikkal az ingemet gombolta ki. Éreztem, hogy a férfiasságom egyre merevebb lesz és avval is tisztában voltam, hogy ő is érzi.



Sziasztok! Tudom, hogy nem lett valami hosszú.
A kövi rész a szavazástól függ. De ígérem, hogy abban már beindulnak a fejlemények valamennyire.
És mit mindig KRITIKÁT!
Puszika!:) :D

2009. november 21., szombat

Szavazás

Kérlek titeket szavazatok.
Nagyon fontos lenne számomra!
Előre is köszönöm.

Puszika!:) :D

2009. november 18., szerda

4. fejezet

Vihar előtti boldog percek!
Bella szemszöge

Már két hónapja, hogy Edward és én visszajöttünk a nászútról.
Volt olyan, hogy Edward-al annyira akartuk egymást, hogy leromboltuk a szobát. Minden tönkrement. Valahol még a fal is behorpadt. Mersz Em ezt nem hagyhatta ki és gyorsan fényképeket készített. Csakhogy vissza is kapta. Felvette Ros alakját és egyik ruháját és elkezdtem kavarni az egyik diákkal. Erre Emmett olyan mérges és féltékeny lett, hogy odajött és majdnem beverte a srácnak a képét. De én gyorsabb voltam és lefényképeztem. Persze ez Rose-nak sem tetszett de ő is röhögött a képeken egy jót. Jasper még most is mérgelődik, hogy nincsen vérszomjam, és jobb taktikázó vagyok, mint ő. Alice imád elrángatni vásárolni. Mondhatni, hogy szívesen megyek de max. 2 órára. De neki a vásárlás min. 5 órás. Anya- mert már Esme-t is anyának hívom- nagyon boldog, hogy az egész család ilyen önfeledt. De akkor szó szoros értelmében a nyakamba vette magát- és még a lábamról is ledöntött,- mikor először anyának hívtam. Apa-, mert már Carlisle-t is így hívom- olyan szoros ölelést kapta, hogy azt hittem összetöri az össze csontomat.
Még Emmett-el is fogattam abban, hogy nem bírok elfogyasztani egy egész szarvast. De szerencsére sikerült. Így rózsaszín gatyába kellet mennie egy héten keresztül az iskolába. Ő meg azt akarta, ha elbukom, akkor rá kell másznom a szerelmemre ebédlő kellős közepén. Nagyon jó volt látni, ahogy az én drága bátyuskán nyavalyog a rózsaszín cuccok miatt.
A gondolataim közül a világ legszebb hangja ébresztett fel.
-Szerelmem. Min gondolkoztál el ennyire?
-O, semmi különösen. Csak azon, hogy mennyi minden történt az elmúlt két hónapban.- mosolyogtam rá.
Hirtelen egy látomásom támadt. Mert hát átvettem tőle.
Rosalie nagy hassal és aztán egy gyönyörű kék szemű kisbabával a kezében.
De még Esme-t is láttam csak nála két kisbaba volt. Egy kislány és egy kisfiú.

-Szerelmem mit láttál?
-Majd elmondom. De most egy kis dolgom van.- még szerencse, hogy holnap lenne három éve, hogy megismerkedtem Edward-al. Hallottam, hogy a többiek a nappaliban vannak. Még szerencse, hogy ma süt a nap, mert így apa sem mehetett dolgozni.
-Sziasztok.- köszöntem oda nekik.
-Szia Bella.
-Lehetne egy óriási kérésem?
-Nyugi Bells. Alice már látta, hogy meg akarsz minket kérni, hogy mennyünk el két napra. Mert hát Ed-el holnap lesztek 3 évesek. Csak ne romboltátok le az egész házat.- röhögött Em.
-O, kőszike. De én csak 1 napot akartam kérni.
-Bella szerinted Ed nem tervez neked semmit?- jött oda Alice.- És ne aggódj mi már ma elindulunk. Mert még a mi tempónkban is fél nap mire odaérünk a táborhelyünkre.- ez volt a végszó. Mindenki felpattant és egy óra múlva hátizsákokkal jelentek meg. Mindenkitől elbúcsúztunk és ők már indultak is.
-Na akkor mi most megyünk vásárolni.- pattantam fel Edward mellől.
-Mi de miért?- ijedt meg.
-Emlékszel volt egy látomásom.- ő csak bólintott.- Na az arról szól, hogy Rose-nak és Esme nek lesznek gyerekei. Rose-nak egy kislánya. Anyának meg ikrei. Egy kislány és egy kisfiú.
-De hisz ez remek. – pattant fel és megölelt.
Háromnegyed óra múlva már a baba boltban voltunk. Mindent megvettünk. Bútorok ás ruhákat is. Azt mondták, hogy holnapra ott lesznek a bútorok.

***

Másnap tényleg megérkeztek a bútorok. Mi gyorsan berendeztük.
Este aztán elcsábítottam Edwardot. Ne is sikerrel. De neki is sikerült engem. Másnap- vagyis ma- már csak a festés volt hátra. Rose és Em gyerekének a szobájában a zöld, sárga, és a rózsaszín a domináns. Anya és Apa gyerekének a szobájában a kék rózsaszín és a fehér a domináns.
Végeztünk ér rá két órára, megjöttek a többiek.
-Na milyen volt? Tudok képeket készíteni?- jött oda Emmett.
-Nem tartozik rád Em a mi szexuális életünk.- vágott vissza szerelmem.
-De nem is ez a lényeg. Esme Carlisle gyertek velem. És ti is.- néztem rájuk. Ők csak egymásra néztek és követtek értetlenül. Benyitottam a szobába.
-Bella ez meg mi?- kérdezte Esme.
-Csak annyi, hogy igazi anya leszel Esme.- mosolyogtam rá.
-Mi… én…?! De örülök.- ugrott Carlisle nyakába. Láttam, hogy Rosalie is örül de egy kis szomorúság is megcsillant a szemében.
-Rose neked is vettem egy kis kárpótlást.- odamentem és megfogtam a kezét és elkezdtem húzni a szomszéd szobába. Benyitottam és eléggé értetlenül állt ott.
-Ez meg mi?
-Én úgy tudtam, hogy a legnagyobb vágyad egy kisbaba.- amint befejeztem elsikította magát.
-Mi az bébi?- jött be Emmett.
-Csak annyi drágám, hogy szülők leszünk.- ugrott a nyakába Rosalie. Em egy pillanatra lefagyott de aztán magához tért és megpörgette Rose-t.
Amint a többiek is megtudták nagy örömkötés lett. De nekem valamiért rossz előérzésem volt.
Vihar előtti csend. Ez jutott eszembe legelőször.



Sziasztok. Tudom, hogy rövid lett de kellet egy átkötőrész.
De remélem attól még tetszett!? És mint mindig KRITIKÁT!
Puszika!

Friss!


Sziasztok!

Mivel itthon csücsülök betegségben ezért lehetséges, hogy már ma lesz friss de a holnap az 100%-os.

Puszika!:) :D

2009. november 15., vasárnap

3. fejezet

És itt van a kövi. Tudom, hogy felesleges kiírnom de kötelességem: 18 éve aluliaknak nem ajánlott

Nászút
Edward szemszöge

Végre Bellával a repülőn ültünk. Az esküvőnek- számomra- két felejthetetlen része volt. Az elő- és a legfontosabb- az oltár előtt mikor kimondta, hogy „igen”. A második pedig mikor lehúztam a combfixét. Eszméletlen érzés volt mind a kettő de főleg az mikor a combjától kezdve a bokájáig végigsimítottam a kezemet. De az is igaz, hogy a combdíszt a számmal húztam le de akkor is jó volt végigsimítani a lábán.
-Kérem csatolják be az öveiket mer leszálláshoz készülődünk.- szólt bele a hangosbemondóba a légkísérő. Bella rám mosolygott. Az elmúlt egy órában megunta, hogy nem mondom meg nek hová megyünk.
Pár perc múlva már a csomagokat vártuk.
-Na Edward mond meg hova megyünk.- kérlelt.
-Nem-nem. Mondtam már Mrs. Cullen, hogy nem mondom meg.
-Nagyon gonosz Mr. Cullen.- mosolyogva magamhoz öleltem. A beszélgetés végére megérkeztek a bőröndök mi meg átvettük őket és beültünk egy taxi-ba. Egészen a kikötőig meg sem álltunk.- Edward mégis hova megyünk?- tette fel újra a kérdést.
-Majd meglátod szerelmem.- pusziltam meg az arcát.
Kipakoltuk a csomagokat a taxi-ból át a hajóba, és már a hajóval száguldottam.
-Szerelmem látod?- mutattam egy sziget irányába.
-Igen.
-Az Esme szigete.
-Esme? Esme-nek van szigete?- nézett rám kérdőn.
-Igen. Még Carlisle vette neki ajándékba. És anya meg felajánlotta, hogy tartsuk itt a nászutat.
-Ez nagyon kedves tőle.- mosolygott rám kedvesem. A szigetig még pár percet kellet utazni. Amint odaértünk Bellát kisegítettem a hajóból és bevittem a cuccokat amíg ő nézelődött.- Ez nagyon szép!- jelentette ki kedvesem. Én csak elmosolyodtam és felkaptam az ölembe.- Edward te meg mit csinálsz?
-Vannak dolgok, amiket a férjnek kell megtennie. Pl. átvinni a feleségét a küszöbön.- rámosolyogtam ő meg vissza.
A hátralévő napban úsztunk és felfedeztük a szigetet.

Bella szemszöge

Egyszerűen csodálatos volt Esme szigete. A ház nagyon hasonlított a Cullen család házára. Világos és tágas.
Edward-al egész nap úsztunk és a szigetet fedeztük fel. Este aztán eljött az a napa mire szinte azóta várok, hogy együtt vagyunk.
Kinyitottam a bőröndöt és azt hittem ott helyben elájulok. Az össze ruha amit beraktam kisebbnél kisses fehér nemük voltak- mert hát két bőröndöm volt- volt ott kék, rózsaszín, sárga lila és a világ összes színe. Eléggé kihívóak voltak.
A legtetején egy kis cetli volt Alice kézírásával.

Bella.

Ha hazaértek leszedheted a fejemet de meg fogod hálálni. Az első estére a fekete halvány rózsaszín fehérneműt vedd fel. Garantálom, hogy Ed nem fog tudni neked ellenállni.

Puszi: Alice

Ui.: legyen nagyon jó a nászutatok, és ne fogjátok vissza magatokat. A bútor miatt ne aggódj majd én megoldom.


És tényleg a fehér neműk legtetején egy fekete halvány rózsaszín fehérnemű volt.
Igen sexy fajta. Felvettem. El kellet ismernem, hogy jól állt. Gondoltam kimegyek és behozom a vizes fürdőruhámat. Csakhogy nagy meglepetés várt. Edward nekem háttal állt. Meghallott és megfordult. A szemében hatalmas vágy támadt, hogy meglátott. Odajött hozzám és a fülembe súgta.
-Észveszejtő vagy.- válaszolni sem tudtam, mert az ajkai mohon csaptak le az enyémre. Nem voltam rest viszonozni. A következő pillanatba már az ágyon feküdtem ő meg felettem volt. Elkezdte csókolgatni a nyakamat. Én meg közben a hátát simogattam. A lábaimat a csípője köré fontam és éreztem, hogy nekem feszül a férfiassága.

Edward szemszöge

Itt álok a szobába és várom, hogy Bella kijöjjön a fürdőből. Hallottam, ahogy nyílik az ajtó. Megfordultam és azt hittem ott helyben leteperem. Egy fekete és halványrózsaszín fehérnemű volt rajta. Odamerem hozzá és a fülébe suttogtam.
-Észveszejtő vagy.- nem bírtam tovább és mohon csaptam le ajkaira. A következő pillanatban már az ágyra fektetem és én meg a nyakát csókoltam, miközben ő a hátamat simogatta. Érezem, hogy az ágyékom egyre jobban megmerevedik. A lábait a csípőm köré fonta és biztos voltam benne, hogy ő is érzi. Itt valami elpattant bennem, és nem bírtam tovább.
-Remélem nem nőtt túlságosan a szívedhez ez a fehérnemű.- mosolyogtam rá féloldalasan.
-Hát nem is tudom, de úgy is van még elég.- ezt nemnek vettem és egy határozott rántással letéptem róla a fehérneműt. És ott feküdt előttem csupasz valójában- Hé ez nem ér.- és ő is letépte rólam a boxeremet. Igaz, hogy már mind a ketten esztelenek voltunk de attól még tovább kényeztettük egymást. Éreztem, ahogy megemeli csípőjét. Ezt annak vettem, hogy ő is akarja. Szépen finoman belecsúsztattam a férfiasságomat. Éreztem, hogy egy pillanatra megmerevedik a fájdalomtól és nem mertem mozdulni. De nem sokra rá megmozdította a csípőjét és én vele együtt mozogtam. Egyre gyorsabb és gyorsabb tempót diktáltunk egymásnak. Egyszerre értük el a csúcsot. Teljes súlyommal ránehezedtem ő csak átkarol és így feküdünk egészen reggelig.
-Köszönöm.- suttogta de így is tökéletesen hallottam.
-Mit?
-Az, hogy megadtad nekem ezt.
-Inkább én köszönöm. Tudnod kel, hogy még soha senkivel nem voltam együtt és nem is bántam meg. Szeretlek.- csókoltam meg lágyan
-Én is szeretlek.
Még vagy 1 hónaport töltöttünk Esme szigetén. Egymást is megleptük. De a bútorok nem élték túl, de Alice megnyugtatott- igen közben felhívott- hogy ő majd elrendezi a bútorokat. Bella minden eset egy újabb és újabb fehérneművel lepett meg. Még arra is sikerült rávennem, hogy próbáljuk ki emberkén- és bátran bealhatom- hogy úgy sokkal jobb. Érezni, ahogy a szíve egyre gyorsabban ver, és felhevült testét nekem nyomja. Nagyszerű érzés.
Sajnálatos módon letelt az 1 hónap és haza kellet menünk. Igaz, hogy már hiányzott a család de olyan jó volt, hogy csak mi ketten voltunk Bellával.
-Sajnálom, hogy itt kell hagyni e a szigetet. Bújt a karjaimba szerelmem.
-Hidd le én is.

***

A reptéren a család várt ránk. Mindenkit boldogan megöleltünk és indultunk haza. Természetesen Emmett beszámolót kért, de mi csak annyit mondtunk le, hogy áll még a ház nem úgy mint amit akkor mikor ő és Rose voltak ott.
-Szeretlek- jött oda hozzám a kedvesem.
-Én is. Mindenkinél jobban!- csókoltam meg.






Ezt a fehérneműt hordta Bella az első éjszaka.

Kérlek titeket KRITIKÁT!
Puszika!

2009. november 6., péntek

2. fejezet II/II

Nagy nap 2/2
Edward szemszöge

Az a maradék 1 hét úgy repült el minta egy perc lett volna. És most mit csinálok?
Itt állok a szobám kellős közepén és gondolkodom. Hogy min? Magam sem tudom. Most egyszerre minden fontos lett számomra, de Bellánál nem.
Egy furcsa beszélgetés kúszott be a fejembe. Amibe - sajnos- Tanya-val kellet beszélnem. Nem sokkal az után hívott fel, hogy megkapták a meghívót.
-Halló.- szólok bele a telefonba.
-Edward mi a fészkes francokat képzelsz magadról!?- ordított bele a telefonba Tanya.
-Neked is, szia. És halvány lila kőzöm sincs, miről beszélsz.
-Még, hogy nincs? Elveszel egy másik nőt. És az a…- nem hagytam neki befejezni.
-Igen elveszek egy "nőt"!. De mi az, hogy másik? És miért baj, hogy elveszek valakit?
-Mindét kérdésedre egyszerű a válasz. Mert az a nő nem én vagyok.- szólt bele.- Mi de hisz én nem is szeretem. Vagyis de csak min egy barátot.- gondoltam.
-Tanya. Ezt már sokszor megbeszéltük, nem szeretlek. Csak annyira mit egy barátot szokás.
-Ez most nagyon megsértett Ed.- szólt bele szomorú hangon.- De azt fejesd el, hogy elmegyek az esküvőre.- az előbbi szomorúságot már nem lehetett hallani csak is kizárólag a szín tiszta haragot és gyűlölete.
-Engem nagyon nem érdekel, hogy el jössz vagy sem, Ha eljössz oké, de ha nem akkor sem dől össze a világ. Na szia.- a válasz meg sem várva letettem.- Hogy gondolhatja az, hogy nekem büntetés, ha pont ő nem jön el?!”

Még most is kiráz a hideg-, de vajuk be egy vámpírnál igen furcsa- de ez a nő kikészít. Mióta legelőszőr találkoztunk az óta belém, van zúgva. Csak azt nem értem a „NEM”-nek melyik részét nem érti.
-Edward te meg még nem vagy kész?! 1 óra múlva kezdődik a szertartás.- rontott be a szobámba Alice.
-Bocs csak elgondolkozzam.
-Jó-jó. Csak készülődj már.- utasított kedvenc kishúgom.

***

Azon kaptam magam, hogy az oltár előtt álok és várom Bellát.
Végre felcsendült a nászinduló és mindenki felállt. Nem sokra rá megláttam őt! Egyszerűen gyönyörű volt. Egyszerű volt a ruhája de mégis tökéletes. Egy furcsa gondolat tört be a fejembe. „Jaj csak már legyek ott. Rosalie nem tudnád gyorsabban játszani?” Bella. Teljesen meg voltam lepődve, hogy hallom a gondolatait. De ez egy jókora mosolyt csalt az arcomra. Végre mellém ért. Jake óvatosan a kezembe csúszatta Bella kezét.
Bella arcán egy hatalmas mosoly virított. Mindketten csak egymást néztük.
Carlisle volt a pap.
-Edward Cullen. Akarod az itt megjelent Isabella Swan-t hites feleségedül a örökké valóságig?
-Igen akarom.
-És te Isabella Swan karod az itt megjelent Edward Cullen-t hites férjedül az örökké valóságig?
-Igen akarom.
-Mostantól férj és feleségnek nyilvánítalak benneteket. Fiam csókold meg a menyasszonyt.- adta ki az utasítást az apám. Nem is kellet több és egy szenvedélyes csókban forrtunk össze. Köhintéseket és egy eléggé öblös nevetést hallottunk. Erre nagy nehezen szétváltunk de még mindig egymást néztük. A többiek sorba jöttek gratulálni, és Bella megy sorba változtatta át őket emberré.
-Bella.- jött oda Aro.
-Igen.- mosolygott rá kedvesem kedvesen Aro-ra.
-Bocsánat, hogy megkérdezem, de amikor harcoltunk akkor csak párat tudtál „visszaváltoztatni” most meg mindenkit, ez hogyan lehetséges?
-Semmi baj. És ez igazán egyszerű. Mert titeket jól ismerlek, és ti nem lesztek annyira mozgásban, mint ők.- Aro csak elmosolyodott és kézen csókolta Bellát.

Bella szemszöge

Aro kérdése egy kicsit meglepett, de nem furcsálltam hisz ő „képesség mániákus”.
A party hagyományosan telet. Edward megette a villámról a tortát én meg az övéről. Vacsoráztunk aztán eljött a menyasszonytánc.
-Szabad.- kért fel Alec.
-Ezre örömmel.- nyújtottam oda a kezemet. Igaz, hogy csak forogtunk és lépkedtünk, de jó volt táncolni vele. Ezután Jane kér le és utána az összes többi Volturi tag. Utánuk jöttek, a most mér nem ismeretlen Carlisle barátai. Utánuk a család közeli barátai Tanyáék és végül a Cullen-ek.
-Most egész jól táncolsz hugi.- vigyorgott rám Em.- Bár szívesen megnézném, ahogy eltanyálsz a ruhában.- persze a poén nem hagyhatta ki.
-Nagyon szépen kösz bátyó. De a másodikat inkább kihagynám.- nem tudom mi történt, de Edward felkapott és lekezdett velem rohanni. De csak egy székig. Ott letett és a következőket súgta a fülembe:
-Alice mesélte, hogy van egy combdíszed, amit a férjnek kell lehúznia.- mosolygott el féloldalasan.
-Ó szóval Alice?- mondtam viccelődve. Eközben a többiek körénk gyűltek. Edward feltolta a szoknyámat. A fogával megfogta és elkezdte lehúzni- közben én elpirultam- és a kezét szépen végighúzta a combomtól egészen a bokámig.
- Hohó, öcsi. Ez még nem a nászúnt, bár én nem bánnék egy kis ingyen pornót.- szakadt a nevetéstől Emmett, és a többiek is csatalakoztak hozzájuk.
Miután abbahagyták a nevetést még táncoltunk egy kicsit.
-Na gyerünk, mert le fogjátok késni a gépet.- rángatott maga után minket.
Én egy fehér térdig érő farmert és egy kék felsőt vettem fel. Szerelem pedig egy fekete gatyát és szintén egy kék pólót.
-Na gyerünk már.- szólt fel Alice. Edward-al fél úton találkoztam. Kézen fogva mentünk le. Vettünk egy gyors búcsút és mindenkit „visszaváltoztattam”. Emmett vitt ki minket a reptérre. A bőröndjeink hatalmasak voltak. Persze kellet rá fizetni, de nem érdekelt minket. Be chek-oltunk és vártuk a gépet. Fél óra múlva már a gépen ültünk és vártuk, hogy elinduljunk.
Elindultunk a nászutunk felé- megjegyzem fogalmam sincs hova- ami remélhetőleg fantasztikus lesz.


Na itt van végre a kövi ész. Csak szólok előre, hogy a következő 18 karikás lesz. De va egy olyan tippem, hogy úgy is el fogjátok olvasni. De most ne ez a lényeg hanem az, hogy megjött a folyti és KRITIKÁT!

2009. október 31., szombat

Bocsi bocsi bocsi!

Nagyon sajnálom de a kereszt szüleim lányára kellet vigyáznom és tegnap nem tudtam gépelni és ma meg vendégek jöttek és nem tudtam gépelni. Még egyszer nagyon nagyon nagyon sajnálom
:'(
És szeretném megköszönni a türelmeteket.
Ezért most megmutatom milyen ruhákat fognak viselni az esküvőn.
És ha rákattintotok nagyobban is kiadja. A meghívő Bella és Edward meghívója lesz.