2010. július 27., kedd

ÚJ!


Figyelem olvasók!
Már régóta "rágja" az agyamat egy kis történet!
És most már nem bírtam tovább muszáj vagyok magamból kiírni!
Ennek is csináltam egy új blogot!
A történet címe: Bella más életet él
A töri alapja ki van írva a blogon!

Katt--->http://kicsibella-nagybella.blogspot.com/

2010. július 25., vasárnap

Díjak!




Köszönöm Reni-nek a 6 és 7 díjamat!

5 dolog rólam!

1: annyi mindent tudtok már rólam hogy lassan már nem is tudok mit írni

2: a sok "perverz" író elront engem! XD (Itt főként Snooki-ra értem)

3: még mindig szeretek írni!

4: még mindig nem cigizek de már naponta kínálnak!

5: lassan alkoholmargezésben fogok meghalni! (de nem kell aggódni a túlvilágról is fogok nektek írni xd)

Akiknek átadom!:

I:Lady- Robsten Fanficiton

II:Bari- A kör

III:Szepy- Egy makacs lány története

Puszika!:) :D

Ui: akik olvassák a RobSten tőrímet nem kell sokat várni hétfőre vagy kedre hozom a frisset!

2010. július 22., csütörtök

2. fejezet


Haragszom! Nem értem miért nem lehet komit írni legelább a chet-be. Figyelem akik nem írnak komit azok legalább kattintsanak rá az egyik ki négyzetre, hogy tudjam legalább olvassa valaki.
Figyelem!
Ez a fejezet másfél oldallal rövidebb lett mit az előző de sokkal eseménydúsabb az eleje kicsit lapos de beindulnak a dolgok!


Akarat

„Aki gondolkodik, az akar, aki alkalmazkodik, az más akarata szerint él.”

Múlt…

-Mami! Mami. Nekem ezt a hely nem tetszik. Félek!- ölelte őt anyukáját a 6 éves kislány.
-Itt jó helyen leszel.- húzta maga után a kislányát. Nézett a nagy fehér épületre.
-Á jó napot! Már vártuk magukat.- mondta az őszes hajú férfi.- Halottam, hogy mik történtek!
-És tudnának rajta segíteni?- reménykedett az anyuka.
-Van néhány kezelés de azokat még teszteljük.
-Kérem gyógyítsák ki belőle.- a nő felállt és a lánya elé guggolt.- Itt tényleg jó helyen leszel.- a barna hajú nő kilépett az ajtón. A kislány elkeseredetten sírt fel.
-Mami! Mami kérlek ne hagy itt! Jó kislány leszek csak ne hagy itt! Félek. MAMIII!- és egy éles sikoly hasította félbe a levegőt.

Eden szemszöge

-Én akkor is átmegyek és megnézem, hogy van!
-Ed.- jött oda hozzám Carlisle.- A nagynénje hazavitte ő majd vigyáz rá! Tudod, jól, hogy nem vagy olyan gyors mint mi. Nagyon könnyen lebukhatnál. Kérlek, maradj itthon.
-Persze ezt apunak nem mondtad még mikor anya ember volt.
-Igaz nem mondtam! De nem lenne jó ha lebuknánk. És különben is nincs akkora nagy baja. Igaz ájultan hozták be a kórházba de a vizsgálatok semmi rosszat nem mutattak ki. És mikor felébredt akkor is csak a feje fájt. Haza kellet engednünk.
-Nehogy má’ öcskös! Egyre jobban hasonlítasz az apádra és nem jó értelemben. Bár egyik szülődre se hasonlíts! Apád önmarcangoló anyád meg… ő meg olyan Bellás egy külön faj.
-Kösz Emm ez igazán jól esett!- szólalt meg anya.- Ne feledd ki vert le téged egy héttel ezelőtt. Ja és ezt sem felelhetjük el, hogy az sakkban volt. Pedig te régebb óta tudsz sakkozni mint én!
-Aha monda az aki még Edward-ot is leverte.- vágott vissza.
-Igen! Igen! Igen! Igen Eden elmegyek veled vásárolni!- ugrott a nyakamba Alice.
-Hogy micsoda én aztán el nem megyek veled! És különben is nem látsz engem!
-Háááááát… Láttam, hogy beülök az autódba. És köztudott, hogy a kicsi témában Edward-ra hasonlítasz csak még nála is jobban félted a kocsidat és eddig senki sem vezethette!
-Attól még nem megyek el veled!- jelentettem ki. Erre ő elővette a szokásos boci szemeit.
-Ilyenkor miért nincs szabad akaratom?- sikítva ugrott a nyakamba.
-Reneesme és Jacob ti is jöttök!- mondta a kis kobold. Jake elkeseredetten nyögött fel mikor Ness mag után húzta a garázsba.
-Legalább nem egyedül szenvedek.- mondtam Jake-nak.
-Hát haver rám mindig számíthatsz. Tudod, hogy te vagy a legjobb barátom.
-Hééé!! Ez nagyon fájt Jacob!- szólalt meg anya.
-A legjobb fiú barátom! És különben is Bells. Te már régebb óta ismersz!- hangsúlyozta ki a „fiú” szavacskát
-Oké így már jobb.

-_-_3óra múlva-_-_

Végre itthon. Nagy nehezen rávettem Alice-t, hogy nekem evés és alvás is szükséges a félvér énem miatt.
-Eden beszélhetnénk?
-Hát persze anya.- kinyitottam neki a szobám ajtaját. Anya leült az ágyamra én meg mellé ültem.- Miről szeretnél velem beszélni?
-Egyik nap arról beszélgettünk Edward-al, hogy mennyire összetett személyiségek vagytok Reneesme-vel. Hasonlítotok egymásara, mégis nagyon különböztök.- közbe akartam szólni de anya leintett.- Te eddig inkább rám hasonlítottál, de most, hogy megláttad azt a lányt egyre jobban hasonlítasz apádra. Két dolog van amit nem tudom honnan „vetél”. Az egyik az, hogy imádsz vitatkozni főleg a húgoddal, a másik az, hogy szereted kihasznál a lányokat. Az előbbi a húgodra is igaz aki most ott áll az ajtó előtt és hallgatózik Jake-val együtt.
-Mondtam, hogy te ne gyere velem hisz érzi a szagodat.- mondta Ness.
-Igazándiból Ness téged vettelek észre és tudom, hogy drága farkas barátomnak nincs annyi akarta, hogy ne hallgatózzon ő is.
-Na de…
-Hallottad bolhafészek?! Tűnj onnan.- szólalt meg Rose miközben elment az ajtóm előtt és a jajdulásokból arra következtettem, hogy a mi kis „házi kutyánk” a fülénél fogva lett elhúzva, Ness meg utánuk ment.

-Bella gyertek le!- kiabált apa. Mi gyorsan lementünk. Persze anya hamarabb leért mit én.
-Eden de meg változtál igazán megférfiasodtál.- nyávogott a szőke hajú nem éppen szívesen látott vendégünk.
-Mit akarsz?- kérdezte Carlisle, de még az ő szavaiból is csak úgy sütött a gúny.
-Na-na-na-NA! Carlisle kedvese Doktorúr. Ne feledje egy kis szavamba, kerül és maguk mind halottak.
-Azt nem hinném.- állt Bella nagypapa mellé.
-Szia Bella régen láttalak! Mondd az erőid, hogy vannak?
-Jól! De ez téged ne érdekeljen. Többet nem hat rám az erőd. És a kis barátnőd is emberére akad bennem Kristina.
-Ez igaz de Susanna talált valakit aki még nála is hatalmasabb.
-Nála? Hogyan hisz ő a világ legelső vámpírja.
-Igen mert olyan képessége van. A mi oldalunkon áll. Ja és valójában azért jöttem mert lehet, hogy egy-két ember „véletlenül” el fog tűnni.- vihogott fel és kiviharzott.

Ralabella szemszöge

Sötétség. Ez ölel körül engem. Jótékony és nagyon mély sötétség.
Fájdalom.
Fény!
A sötétség helyét átvette a fény, és a fájdalom. Lüktette a fejem, de nagyon.
-Ralabella.- mondta egy hátborzongató hang. A szemem egyből kipattan és az ágy másik felére húzódtam.- Ez olyan aranyos. Félsz a saját nagynénédtől.
-Mit akarsz itt? Különben is nem vagy a nagynéném.
-Hogy mit akarok?! Hogy mit ?
-Igen.
-Az új diákok.
-Cullen-ék.- és itt megvilágosodtam.- Ugye nem…
-De igen. Őrájuk vártunk.
-És mi lesz ha nem teszem meg?
-Nézz a Tv-re.- a Tv képernyőén két személyt láttam. Anyukámat amit éppen forgat és apukámat mit éppen egy tárgyaláson van és magyaráz.
Egyszer csak mindketten összerogytak és kínlódtak a fájdalomtól.
-Állj! Állj! Állj!- sikítottam. Abban a pillanatban abbamaradt a szenvedésük.
-Megegyeztünk! Te segítesz nekem én életben hagyom a szüleidet.
-Mit akarsz mit tegyek.
-„Épülj” be a Cullen-ek közé.
-De hogyan?
-Csavard el Eden Cullen -az iskolában Swan- fejét.
-Mégis hogyan? Hisz ő félvér? És különben is ott az apja Edward, az gondolatolvasó.
-Csakhogy elfelejtetted a kis pajzsodat a buksidban.- bökött a fejemre.
-Ne érj hozzám.- rántottam el a fejem.
-Te lány mit kezdjek veled?! De most térjünk vissza a lényegre. Elcsavarod a kis Eden fejét és uralmad alá hajtod Isabella Cullen-t.
-De hisz ő vámpír. Vámpírokra nem hat a képességem.
-Igaz. De Isabella-nak van egy olyan képessége, hogy vissza tud változni emberré. Ha holdtöltekor ember akkor sikerülni fog.
-Miért pont ő?
-Igaz, hogy erős vagyok de neki rengeteg képessége van úgy mint nekem. Mostanra már egyenrangú ellenfelek lettünk és ő is kell, hogy beteljesítsük a jóslatot.- simít végig az arcomon miközben lágyan mosolyog. A legtöbben ettől a mosolytól elolvadnának, de aki ismeri, az tudja, hogy ez csak egy álca.
-Ez nálam nem jön be. ÉS ÉN NEM KAROK SZÖRNYETEG LENNI SUSANNA!
-De az leszel Almiréna*.
-Nem nem leszek!
-Sokkal könnyebb lenne neked úgy. Enged ki ha eljön az ideje.
-TŰNJ INNEN TE MOCSOK!- ordítottam torkom szakadtából.
Egy pillanatra megijedt és gyorsan ki is ugrott az ablakon.
Hiába tart sakkban engem a szüleimmel attól még jobban retteg tőlem mit bármitől ebből a világon.
Csak egy bökkenő van.
Hogy az akaratom egyre gyengül az meg egyre erősebb lesz.


*jelentése hercegnő.

Na akkor szavazni és kattintani és írni komit! Megpróbálom a hibát kiküszöbölni de ha nem sikerül akkor tessék írni a Chet-be! Ja és 10 komit!!!!!

Puszika!:) :D

2010. július 8., csütörtök

Emberek! Fontos!


Hahó emberek! Mi van veletek?
Már megint könyörögnöm kell a kritikáért?
Igen vicces, hogy van 52 bejelentkezett olvasóm és ha 10 kritikát kérek abból 42 nem a kis lábujját sem kell mozdítania csak olvasni+ a névtelenek.
Tudom, hogy az első fejezet nem lett valami izgi de ez van a 2 fejezetben már bonyolódnak a dolgok.
Az eddig kritikát köszönöm: Roberta-nak és a 2 névtelennek.
Szóval kérek szépen 7 embert aki ír még kritikát és jön a friss!

Puszika!:) :D

2010. június 29., kedd

1. fejezet Élj vele!

Hát ez is megjött! Bár fogalmam sincs, hogy van e valaki aki ma fogja olvasni(végre premier jupéééé) bár én nem megyek túl sokan lesznek!
Ettől függetlenül ha elolvastad légyszí írjál komit és továbbra is él a 10 kommentes határ. Lehet, hogy egy kicsit furcsa lesz mert egyszerre megy benne a múlt és a jelen történés is. Személy szerint ez a fejezet nagyon unalmas lett de még lesz a történetben bőven izgalom ezt az egyet megígérem.
És íme:

Őrület

"Úgy élsz Bennem akár a vérem, Nyitott szememben a világ, Fájdalmaink a létezésben, Vagy épp üvegben a szilánk. Belőlem Te már ki nem válhatsz, Mint halál a születésből. Éjszakáimból az álmok, Élők a múló időből!"

Írói szemszög

-Gyorsan húzzátok be!- kiáltotta egy férfi
-Már késő!
-Mindenki meneküljön az óvóhelyre!- kiabált az előbbi férfi.
Egy vérfagyasztó sikolyt halottak. Már hátra sem néztek, mert úgy féltek.
Az előbbi férfi, aki beszélt, elesett. Tudta, hogy ez a botlás egyenlő a halálával.
Maga a pokol megtestesítője ugrott rá.
A férfi mellkasán egy barna hajú lány ült. A férfi már élettelen. Azt a lány is érezte így levette apró ujjait a férfi a nyakáról. Egy másik ápolóra nézet az meg rémülten nézett a fehér szemű kislányra. A lány fehér szemében az őrület lángját lehetett felfedezni. A nő rohant ki az ajtón de a lány utána. Kinyílt a főlapú és a pokol kiszabadult…
A fehérszemű kislány őrült tempóban szedte az újabb áldozatokat. Nem számított neki, hogy fiú lány, öreg fiatal, csak rájuk ugrott és megfojtotta őket.
Egy férfi suhant a kislány mögé. Vérre, a vérére szomjazott.
-Jó halált!- szólat meg a férfi. A lány csak felkacagott. A férfi szemébe nézett de abba puszta rettegést látott.
-Jó halált!- idézte vékony hangján a kislány. Rémisztően nyugodt volt az alig 7 éves lány. Az előtte álló férfi egyszer csak összeesett.- Bolond vámpír!- kacagott fel a kislány és belevetette magát a gyilkolásba.


Ralabella szemszöge

Bekapcsoltam a TV –házhoz képest ín-racionálisan kicsi nappaliban- és kezembe vettem a tejeskávémat. Csak kapcsolgattam hisz még van 10 percem indulásig. Az álatoknak már adtam enni.
-Épp ma 10 éve az irdatlan méretű mészárlásnak! Mai napig nem lehet tudni, hogy ki követte el mert semmi nyom nincsen. Csak annyit tudni, hogy megfojtották őket és, hogy az összes kéznyom egyforma. Semmi ujjlenyomat vagy bármi más. Több mint 460 ember halt meg. Nem tudni ki vagy kik követték el. Bár a rendőrség azt mondja valószínűbb, hogy több ember követte el a mészárlást. De mit említettem a kéznyomok nagysága egyforma így lehetséges, hogy egy ember követte el. Több elhunyt családtagjával szerettünk volna beszélni, de ők nem óhajtottak erről nyilatkozni.
Összeszorult a szíven a családokra gondolva akik elveszették szeretteiket. De nem értem miért nem hagyják abba ezt az ügy firtatást. Minden évben előhozzák ugyan akkor már 10 éve. De van egy olyan sejtésem most nagyobb lesz a felhajtás mit bármikor.
Még hallgattam az egyéb találgatásokat de utána- sajnos- rájöttem, hogy nekem suliba is kell járnom ránéztem a guess karórámra és csalódottan jöttem rá, hogy indulnom kell ha nem akarok elkésni.

Mivel csak felhős volt az ég úgy döntöttem, hogy ma motorral megyek. Utálom a bukósisakot de nem merek anélkül felülni rá. Felpattantam a piros, fehér, fekete Yamaha motorra.
Még szerencse, hogy nem magassarkú vettem fel. A szokások helyett most egy barna cipőt lila cipőfűzővel. A farmeromra felhúztam egy barna kötött lábszárvédőt. A barna bőrmellényem alatt egy szürke hosszú ujjú van de alá felvettem még egy fekete toppot. Egy rózsaszín kesztyű sem maradhatott el, hisz mire beérnék az ujjaim lefagynának. Felkaptam a fülvédőmet és rá a bukósisak. A táskámat beraktam a kis táróba és mér mentem is.

Mikor bekanyarodtam a suli parkolójába mindenki rám nézett de már tudták, hogy én vagyok így páran integettek is.
-Szia Bell!- rohant oda hozzám Tina. Az iskola legnagyobb cicababája és néha idegesítő emiatt a viselkedése de ettől eltekintve jó barátnő.
-Szió Bell.- na megjött a suli legnagyobb pletyka fészke. Anna-val tényleg csak érdekből vagyok jóba és ezt ő is tudja.
-Sziasztok lányok!- köszöntem nekik mosolyogva, miközben beraktam a táskám helyére a bukósisakot.- Hú… Tina mi lesz ma? Tényleg nem fáj az arcod ennyi vakolattól?
-Ha-ha.- gúnyolódott.- Ha tudni akarod ma jönnek az új tanulók és van közük szingli pasi. Ja és nem mindenkinek olyan tökéletes a bőre mint neked.
-Hé szia cica.- jött oda az állítólagos pasim. Thomas Redway. A suli legmenőbb pasija. Elég furcsa, hogy a 11 osztály sporttagozatos sráca összejött velem. Egy 10 zenetagozatossal. Bár lehet, hogy az is közrejátszik, hogy a suli „legmenőbb” csaja vagyok. Bár fogalmam sincs, hogy lettem az.
-Hello.- nyomtam egy csókot a szájára.
-Csak annyit kapok?- biggyesztette le az ajkát. Hát ehhez nagyon ért: könyörgés és csalódott fej vágása. Adtam neki egy hosszabb csókot, de neki nem volt elég. A nyelvét erőszakosan a számba nyomta. Sajnos nem tudtam sokáig ellenállni, mivel olyan jól csókol. Mikor érezte, hogy viszonozom kicsit elmosolyodott de közelebb húzott magához.
Nem tudom mióta csókolózhattunk de arra lettem figyelmes, hogy pár srác huhog.
Gyorsan elváltam tőle, hogy megnézzem kik voltak azok bár van egy tippen, ÉS IGEN! A tippem beigazolódott. Thomas csapattársai voltak.
-Miattunk nem kell abbahagyni! Ne zavartassátok magatokat!
-Ja oké!- és gyorsan megcsókoltam Thomas-t.- De srácok van egy rossz hírem. Nem a suli parkolójában akarjuk élni a nemi életünket!- ami nincsen!
-Akkor hol a szertárban?
-Háááát…- éreztem, hogy Tom a nyakamba fúrja az arcát.
-Utálom mikor ezt csinálod és utálom, hogy nem akarod.- súgta bele és egy kis csókot is lehet rá.
-Egy a haverjaid kezdték. Kettő: kemény két és fél hónapja járunk. De most menyünk órára.- felkaptam a mócira helyzet táskámat és már mentem is órára.
A folyosón láttam a lányokat aki jobban kisminkelték magukat mint állathalában és azok akik nem szoktak magassarkút hordani most azt vettek fel.- Őrület és ezt csak az új diákok miatt! Mik ők? Á inkább ne is gondolj rájuk Ralabella!- beszéltem magammal.

Eden szemszöge

-Eden told le ide a formás kis seggedet vagy én rugdoslak le!- kiabált fel hugicám. Megjegyzem vér szerinti. És nálunk ez nagy szó a Cullen családban.
-Jó- jó. Csak fogd már be a csőrödet.
-Mit mondtál?- ekkor már előtte álltam és megint megismételtem.
-Azt, hogy fogd már be a csőrödet.
-Ne akard, hogy szóljak Jacob-nak.
-Engem hagy ki drágám. Nem akarok megint közétek kerülni.- hát igen én és Reneesme-vel igen veszélyesek vagyunk, ha összeveszünk.
-Reneesme Carlie Cullen és Eden Benedict Cullen. A fél percen belül nem lesztek a garázsban…- kiabált be anya. Én mikor már meghallottam a nevem a kék audi-ómban ültem. Pár pillanat múlva Ness is megjött Jacob-bal ők meg hátra ültek.
-Miért nem vezethetem én az autót?- kérdezte- most már!- normálisan Ness.
-Több okból is. Egy: mert ez az én autóm. Kettő: mert akkor holnapig sem érnénk be a suliba. És három: folyton Jake-t bámulod. Egyébként már itt is vagyunk.- szálltam ki a kocsiból.

-Csak annyit kapok?- kérdezte az egyik srác egy barna hajú lánytól. A lány rátapadt az ajkára.
-Na ezért nem akartam én suliba járni. Otthon is folyton ezt látom!- nyavalyogtam.
-Eden!- szólt rám anya.- Talán rád is rád talál a szerelem.
-Ez furcsa.- szólat meg apa.
-Mi?- nézett rá anya.
-Nem hallom az ott smároló lánya és fiú gondolatait. Tisztára olyan…- de akkor hangos huhogást halottunk.
A barna hajú lány elvált a fiú ajakiról én meg ledöbbentem. Tökéletesen tiszta bőr, kerek arcok nagy szemek, kissé piszés orr, telt rózsaszín ajkak.
-Miattunk nem kell abbahagyni! Ne zavartassátok magatokat!
-Ja oké!- felelet a lány és újra megcsókolta a fiút. Furcsa érzés volt benne ezt láttán de el is múlt amint a lány elvált a fiú ajkaitól- De srácok van egy rossz hírem. Nem a suli parkolójában akarjuk élni a nemi életünket!- szóval ilyen hamar…
-Akkor hol a szertárban?
-Háááát…- a srác belefúrta az arcát a lány nyakába
-Utálom mikor ezt csinálod és utálom, hogy nem akarod.- suttogtat. De a vámpírhallásomnak köszönhetően még ezt is halottam. De várjunk csak a lány nem akarja ezek szerint…hatalmas kő esett le s szívemről bár még nem is ismerem a lányt.
-Egy a haverjaid kezdték. Kettő: kemény két és fél hónapja járunk. De most menyünk órára. Felkapat a táskáját de motorról. De még milyen motorról!
-Mi a…- halottam meg apát.
-Mi az?- kérdezte Jazz.
-Most, hogy nem érintkezik a lánnyal hallom a gondolatit. De ha a lányara koncentrálok továbbra sem hallom. Próbáld meg te is Bella.
-Na!- kérdezte Rosalie.
-A fiút én is hallom de a lányt nem.
-Ezen ráérünk még agyalni menyünk órára.- parancsolt ránk Alice. Míg én, Ness és Jake 10-ek vagyunk addig anya é apa és Alice 11-es, de Rose, Emm és Jazz 12-ek.
Furcsa lesz átszokni, hogy anyát Bellának apát meg Edwardnak kell szólítani. De egy dolog vígasztal, hogy Reneesme-nek még nehezebb lesz.
-Azt hiszem egyik nap lemegyek a La Push-ra.
-Én is megyek!- jelentette ki Ness.
-Most ne szívem. Szeretném elmondani a farkasos dolgot.
-De hisz Maja is ott lehet!- akadékoskodott Ness.
-De Maja Seth bevésődtek. És igen tudom, hogy ő is halhatatlan de ő teljesen ember. Tudod, hogy a halhatatlanságot Esme és Carlisle-től örökölte.- láttam, hogy a drága húgocskám akar valami szólni de épp időben léptünk be a terembe.
-Á… bizonyára maguk az új diákok. Én Mr. Darwin vagyok. Kérem a papírokat.- odaadtuk neki. Ő gyorsan aláírta.- Rendben itt vannak a könyvek kérem foglaljanak helyet.- ahogy mentünk a hátsó pad felé több lány is megnézett minket és dobálták a hajukat. Na ez a másik indok, hogy nem akartam jönni suliba. Teljesen megőrülnek a lányok.
A tanár magyarázásba kezdetett.

Ralabella szemszöge

Egész nap azon agyaltam miért is vagyok együtt Tom-al. Már december közepén járunk. Furcsa belegondolni, hogy valaki el elterjesztette,- van egy tippem, hogy ki volt- hogy együtt járunk, és hát nekünk muszáj volt belemennünk hisz akkor „kibeleznek” minket ha nem jövünk össze.
Thomas már mondta nekem, hogy szeret de én képtelen vagyok rá, hogy kimondjam. Nem igazán érzek iránta szerelmet. Sőt. Csak az alap dolgokat tudja rólam. Azt ami mindenki. Gazdag családból származom. Anyám világsztár, apám ügyvéd és alig vannak itthon. És még egy-két alap dolgot, de az egy kapcsolatban semmi.

A többiek menzán sem kérdezték, hogy mi a bajom pedig máskor már faggatnak. Nagyon lefoglalja őket az új diákok. Szerencsére már csak egy tesit kell túlvészelnek és húzhatok haza.

A szokások cuccot vettem fel. A szürke rövidnadrág kék alapon csőrigés felső és a fakópíros cipő.
És megint néztem nagyokat mikor belépetem a tornaterembe, Még az én gatyámnál is rövidebb gatyákat viseltek a lányok amik feszültek rajtuk és toppokat ami szintén feszült.
Mondtam már, hogy őrület?! Csak egy szingli pasi miatt.
-Jól van gyerekek sorakozó!- kiállott Mr. Gummer.- 8 kör futás utána a fiúk kosaraznak a lányok meg röplabdáznak. Na akkor rajta!- a legtöbben már a 3-4 kör után is csak kullogtak a tanár örömére mert így nyugodtan ordibálhatott. Ezen az órán a 10-ek és a 11-ek együtt vannak. Rajtam kívül csak 6 futottak még nyugodtan.- Biztos ők is futnak szabadidejükben.
Mivel megtehetjük van a házunkban egy edzőterem ahol elég sokat használom a futópadot.
-Szia a nevem Reneesme Cullen.- szökkent mellém egy bronzos hajú lány. Nagyon szép arca van.
-Ralabella Jons.- mosolyogtam rá.
-Még egy Bella.
-Tessék?
-Ja csak ott hátul a barna hajú lányt is Bellának hívják csak ő Isabella.
-Ja rendben de engem Bell-nek vagy Ral-nak szoktak hívni. Szerencsére végeztünk.
-Miss. Jons üljél le a padara.- fellélegeztem. A tanár már megtanulta ne adjanak nekem labdát mert abból tömegbaleset lesz.
Egyszer csak egy fiú ült le mellém.
-Szia Eden Swan vagyok
-Ralabella Jons. Biztos új vagy itt.- jóképű volt. Barna haj és zöld szem. Pont zöld az a gyengém. És a hangja szinte csilingelt
-Igen most költöztem ide a családommal. Van egy vér szerinti nővérem Isabella Swan. – itt a barna hajú lányra bökött. Feltűnően sápadt volt.- Az ő párja Edward Cullen.- itt egy bronzos hajú srácra bökött. Pont ugyanolyan sápadt mit Bella és ugyanolyan a hajszíne mit Reneesme-nek.- Az unokahúga Reneesme, de őt már ismered. Ness- így szoktuk becézni- párja Jacob Black.- mutatott egy indián srácra.- És ott van még az fekete hajú energiabomba Alice Cullen. Az ő párja Jasper Hale de ő 12-es úgy mit az utolsó pár Rosalie Hale és Emmett Cullen.- nem mondom jó nagy család.
-És a te párod?- kérdeztem. Erre a „testvérei” mind ránk néztek
-Nekem nincs…- hajtotta le a fejét.
-Jaj bocsi nem akartalak megsérteni.
-CSERE!- kiabált a tanár. Esküszöm egyszer beszakad a dobhártyám miatta. Hirtelen Thomas termett előttem és nyomott egy csókot a számra. Nem tudom, hogy beképzeltem vagy tényleg de mintha Eden arcán fájdalom futott volna át. Gyorsan beállt játszani.
-Ez most mire volt jó?- kérdeztem.
-Egy köszöni szerettem volna a barátnőmnek. Kettő: tisztázni kell, hogy kié vagy.
-Hogy mi?! Nem vagyok én a tiéd! Nem vagyok én senki tulajdona!- álltam fel
-Nyugi cica!- ált fel Tom és át akart ölelni de én nem hagytam.
-Ne cicázz engem…- valami kemény csapódott a fejemnek és elsötétült minden. De egy dolgot még észleltem. Mintha Eden kiáltotta volna a nevem.

Igaz, hogy nem valami izgalmasa mint említettem de remélem a hossza azért tetszik kb. az összes ilyen hosszú lesz. Ja és vegyétek figyelembe az idézeteket mert az is sokat segít!
Na akkor 10 komment!

Puszika!:) :D

2010. június 22., kedd

Hírek + előzetes!(olvasd el nagyon fontos)



Kicsit -ez alatt nagyon-t értek- csalódott vagyok, hogy az utolsó fejezethez csak 4 kritikát kaptam. Ne értsétek félre azoknak is nagyon örülök de honnan tudjam mi a véleményetek ha nem írtok. "néma gyereknek anyja sem érti a szavát"
A történet valószínűleg több szemszöges lesz. Itt már iskola is fontos szerepet fog játszani nem úgy mit eddig. Sok lesz benne a leírás főleg a ruhákra értem mert találat egy nagyon jó oldalt ahol jó ruhák vannak fent. De nem is ez a lényeg. Alapjáratból több lenne benne a leírás.

És most egy kis ízi:
"A férfi mellkasán egy barna hajú lány ült. A férfi már élettelen. Azt a lány is érezte így levette apró ujjait a férfi a nyakáról. Egy másik ápolóra nézet az meg rémülten nézett a fehér szemű kislányra. A lány fehér szmében az örület lángját lehetett felfedezni. A nő rohant ki az ajtón de a lány utána. Kinyílt a főlapú és a pokol kiszabadult..."

Remélem tetszett és egy kis kedvet csinált hozzá!

Puszika!:) :D

2010. június 19., szombat

19. fejezet


ÉÉÉÉÉÉÉSSSSSSSSSSSSS IIIIIIIIGGGGGGGGGGGGGGGEEEEEEEEEEEENNNNNNNNNNNNNNNNN!
Összegyűlt a 10 komment és megjött az utolsó fejezte.
Remélem tetszeni fog. (bár nem tudom, hogy valaki ilyen későn olvasni fogja e de attól még ma felteszem!)
Nem is húzom tovább az időt itt az uccsó fejezet:



Mi ez az érzés itt bennem?

Edward szemszöge

Fogalmam sincs, hogy miért de valami húzott a ház felé. Emmett gondolatából ki tudtam olvasni, hogy hogyan lehet oda eljutni. Rohantam, ahogy csak bírtam. Elősző arra fogtam, hogy anya és apa miatt rohantam így de aztán rájöttem, hogy ennél sokkal szorosabb kötődésről van szó. Mintha belül valami súgná rohanj rohanj ahogy csak bírod. Mintha csak Bellához kellene rohanom, hogy újra a karomban foghassam és ölelhessem.

De hirtelen a lábam erre a gondolatra felmondta a szolgálatot. Az agyam utolérte a szívemet és a szívem „rájött”, hogy Bella nincs többé. Ki tudja hanyadszorra, jöttem rá de most tudatosult bennem.
-Edward!- rohant mellém Alice.- Mi a baj? Mi a baja Jazz!?
-Nagyon kuszák az érzelmei teljesen meg van kavarodva.
-Azt hiszem elmegyek vadászni. Keltem fel a földről- mert eddig ott feküdtem.
-Ne!- jött mellém Rose.
-Miért ne?
-Mert ööö…mert… anya és apa nagyon várnak már titeket!- a gondolataiban erről győzködte magát! Pontosan így szólt: „Ige pont emiatt kell gyorsan a házhoz mennünk. Igen pontosan…” és ezt folytatta magában.
-Mit titkolsz előlem Rose?- a drága nővérem eközben kiszállt Emmett karjai közöl- mert eddig ott volt mivel ember alakban van és már nő a hasa.
-Kérlek csak gyere velünk.
-Rosalie nekem most el kell mennem vadásznom kb. 1 óra múlva ott leszek.- hátat fordítottam nekik és elindultam Keletre.

A vadászattal negyed óra alatt végeztem a többi időben sétáltam. Gondolkoztam. Még mindig húzott valami a ház felé de még mindig nem éreztem magam elég erősnek, hogy visszamenjek.


Bella szemszöge

Végre kinyílt az ajtó.- Ha most emberi alakban lennék tuti, hogy szívrohamot kapnék. Annyira örültem, hogy megint láthatom a többieket de főleg Edward-ot. Halottam ahogy 4 pár cipő kopog a kövön.- Vajon kinek a lépteit nem hallom?
-Anya! Apa!- rohant be a szobába. Furcsállottam, hogy Alice nem vett észre de Jasper annál inkább!
Felkapott és megpörgetett.
-Szóval ezért akartad, hogy Edward ne menjen sehova.- fordult Rosalie-hoz. És természetesen én még mindig a testvéri ölelésében voltam.
-Miről besz…- de akkor Alice meglátott. Fel sem fogtam mi történt de már a földön voltam.- BELLA!!!!! BELLA!!!!!! Úgy örülök neked de, hogy-hogy é…
-Ez hosszú történet. Röviden Aro hazudott.- Alice amilyen gyorsan jött- vagyis döntött ki Jazz öleléséből- ugyanolyan gyorsan kelt fel és ugrálta körbe a szép nappalit.- Ööö.. valaki segítene.- hát igen sajna még mindig nem tudok rendesen mozogni. Vagyis már tudom mozgatni a végtagjaimat de járni és ebből következik, hogy vadászni -is- még nem tudok.

Szerencsére Alec gyorsan a segítségemre sietett és visszaültetett a kanapéra.

Mialatt a többiek meséltek Alice-nak és Jasper-nak és azon gondolkoztam vajon Edward miért nem jött velük.
Hiszen a többiek azt mondták, hogy Edward is velük lesz. Akkor meg hol van?


Alice szemszöge

Alig hiszem el, hogy Bella- a MI vagyis Edward vagy mégis a Mi vagy lehet, hogy… na mindegy… Az a lényeg, hogy BELLA életben van.
Esküszöm mostanában annyiszor voltam dühös de esküszöm- most tényleg- hogy Aro-tól vérszemet kaptam. Legszívesebben most azonnal odamennék és széttép…-Honnan a fenéből jött ez a hirtelen nyugalom? Hát persze drága egyetlen szerelmemtől.
Csúnyán néztem rá. Erre ő csak felemelte mind a két kezét és persze utána kaptam egy szájra puszit. Honnan a fenéből tudja, hogy mi miatt bocsátok meg neki? Túl jól ismer!

Nem is ez a lényeg ha Bella felépül és ahogy láttam az egyik- nagyon ERÖLTETETT- látomásomban az kb. másfél hónap múlva következik be. És végre elmehetek vele, Rose-val és Esme-vel egy nagy 1 hetes vásárláskörútra.
-Minek örülsz ennyire Ali?- fordult hozzám Emmett.
-Annak drága Emmi, hogy láttam Bella másfél hónap múlva makkegészséges lesz. És ebből mi következik?- néztem Rosalie-ra elég jelentőségteljesen.
-VÁSÁRLÁS!- kiállott fel drága nővérem és tapsikolni kezdett.- Ez nagyon jó ötlet Alice!
-Neeeeee máááááááááááár!- húzta el a szót nagydarab bátyókám.- Én nem megyek!- jelentette ki.
-Nem is volt tervbe véve, hogy a fiú jönnek…- láttam ahogy Emmett, Jasper de még Carlisle szem is felcsillan. Hát igen apa akármennyire is nyugodt ő is férfiból van.- De most, hogy mondod. Eddig csak egyhetes túrát terveztem de veletek együtt 4 hetes lesz.- Rosalie még jobban tapsikol és már ugrált is.
-Alice kincsem nem gondolod, hogy ez egy kicsit túlzás.- szólt köbe Esme.
-Anyu…- már ha anyunak szólítom nyert ügyem van.- A szigete utáni kedvenc helyeidre megyünk ami egyben a divatvilág legnagyobb központja. Vagyis: Párizs, Milánó, London és New York lesz a célpontunk.- erre az össze pasi arca megnyúlt még apáé is.
-Kislányom nekem dolgoznom is kell na meg…- de anya közbevágott.
-Carlisle légyszí!!!- meresztet rá hatalmas boci szemeket. Még, hogy az én boci szememnek nem lehet ellen állni akkor Esme-é milyen?- Utána elmegyünk csak mi ketten a szigetemre.- simította hátra apa haját. Láttam, hogy Carlisle-t nem kell tovább győzködni.
-Anya apa! A gyerekeitek is itt vannak a szobában!- dörrent fel Emmett.
-Sajnálom srácok de megyünk. Végre együtt lesz megint a család. De van egy kikötésem. Csak akkor ha utána baseball-ozunk.- erre persze mindenki rábólintott.
-Állj hozzám csak most jutott el az információ!- szól közbe Bella.- Alice te vásárolni akarsz?- lett magasabb a hangja.- Ráadásul egy teljes hónapon keresztül!?- bólintottam.- Na nem! Én aztán bele nem megyek!
-De jössz Bella! Még a bocsi szemeimnek ellen tudnál állni- amit erősen kétlek- Edward-ot úgyis ráveszem ő meg téged vesz majd rá!


Bella szemszöge

Ez a kis „kobold” teljesen megbolondult! Egy teljes hónapon keresztül szándékozik vásárolni?!
Én aztán bele nem megyek!
O Edward bárcsak itt lennél.- Álljunk csak meg! Hogy jutottam és egyik pillanatról a másokra Edward-hoz?

És tessék mit hallok az, hogy a lányok- Esme, Rose és Alice- már a vásárlást tervezik. A Románok csak mosolyogva szemlétek ezt de pár perc múlva már ők is beszélgettek.

Nem messziről halk lábdobogást hallottam meg és rá pár pillanatra kinyílt a bejárati ajtó. Megcsapott Edward jellegzetes napfényillata. Még így vámpír alakban éreztem, hogy a gyomrom cigánykereket hány a szívem meg a torkomba kúszott.
-Sziasz…- és itt vére rám nézett.

VÉGE!

Remélem tetszett. Itt most nem akarok kiírni komi határt mert hát mégis az utolsó fejezte! De attól még örülnék a megdobnátok párral!

Puszika!:) :D