2009. október 8., csütörtök

13. fejezet





Bella ruhája a party-n
és Jane ruhája



Barátok

Bella szemszöge

Amint leszállt a gép egy autót pillantottam meg. Nem valami gyors fajtájú de szépnek szép. Gyorsan beszálltunk az autóba és elindultunk.

Mikor odaértünk két testőr várt minket. Persze vagy 10 percet bámultak de már megszoktam.

-Jolvan srácok, ha eleget néztétek Bellát, akkor menjünk, mert Aro már vár minket.- szólt kedvesen Vanessa. Erre magukhoz tértek és elindultunk. Elöl ment a két őr, középen és végül mögöttem Vanessa. Megálltunk egy nagy faajtó előtt, bementünk és három trónszéket láttam, meg amiben három vámpír ült. Aro, Caius és Marcus.

-Á, Bella sokat halottam rólad és a különleges képességedről.- amit a férfi a szemembe nézett átvettem a képességét. De mivel továbbfejlesztem nekem nem, kell fizikai kontaktus, hogy lássam mások gondolatait.

-Én is örvendek Aro. És miket hallottál a különleges képességemről?- kíváncsiskodtam, mert ő csak a két féle pajzsomról tudott és hát a többit is el kéne neki mondanom.

-Hát igen lenyűgöző képesség, hogy van egy elmédet védő pajzsod, amit ki tudsz terjeszteni és egy fizikai. Nagyon jó. De megfoghatom a kezedet, hogy teszteljem.- én szó nélkül odanyújtottam neki a kezemet. Pár másodpercig fogta, de aztán elengedte.- Ez nagyon lenyűgöző. Még a fizikait kéne kipróbálni. Félix.- nézett az egyik nagydarab testőrre. Az hirtelen nekem rontott de a pajzsom már teljesen automatikus, így természetesen „visszapattant rólam”.

-Aro de nem ez a leglenyűgözőbb benne, hanem a szépsége! Nézd. Elég furcsa de úgy érzem, mindjárt elolvadok.- nézet elmerültem Marcus. Így megint folytatták, amit eddig: BÁMULTAK.

-Azt hiszem, megmutatom Bellának a szobáját.- fordult feléjük Vanessa. Nekik csak egy bólintásra volt erejük de mi már ott sem voltunk.

A szobámmal nem túlzottan törődtem, csak ledőltem az ágyra és gondolkoztam. Vagyis legalább próbálkoztam. Eléggé nehéz a fejedben 60 hanggal együtt gondolkozni.

***

2 hónappal később.

Már lassan 2 hónapja vagyok itt és Aro-éknak még mindig nem szóltam a többi különleges képességemről. Én azt előre kinyilatkoztam, hogy csak állatot vagyok hajlandó ölni. Bár nehezen de beletörődtek. Azt hiszem itt az ideje szólni Aro-nak a képességeimről. Gyorsan lementem a nagyterembe. Furcsa módón a főbb testőrök ott voltak.

-Á, Bella miben segíthetünk?- fordult felém Aro.

-Igazándiból tartozom egy vallomással.- hajtottam le a fejem.

-Mond nyugodtan.

-Igazándiból nem csak a pajzsaim vannak, hanem még van azon kívül 3 képességem.

-Micsoda?!

-Igen jól hallottátok még három. Azt hiszem a legfurcsábbat, mutatom meg legelőször.- gyorsan „átváltoztam” emberré.- Ez az elő. Kérlek had, mondjam, végig aztán mondhattok, amit akartok. Na szóval vámpírból újra emberré tudok válni, de nem csak én, hanem más vámpírokat is át tudok változtatni, de az embereket vámpírrá nem megy. Ilyenkor szükség van minden emberi teendőre is. A nőknek lehet gyerekük is, de viszont ilyenkor senki sem öregszik. Kérdés?- gyorsan visszaváltoztam.

-Igen lenne. Ez hogyan működik?- tette fel a kérdést Jane

-Ez eléggé bonyolult. Az a bizonyos vámpírmérget elvonom, akkor újraindul a szív, de vissza is tudom adni. Még valami?- csak rázták a fejüket jobbra-balra.- Na szóval a következő is eléggé érdekes ilyenkor, ha hozzáérek egy vámpírhoz, látom az emberi emlékeit. De ez be tudom határolni időben, vagy ha csak a jót akarják látni akkor azt mutatom, vagy csak ha rosszat akkor meg azt. Na és az utolsó képességem, az, hogy átveszem más vámpírok képességét. De ilyenkor tovább is fejlesztem. Pl.: Jane a te erőd csak egy illetőre tud csak koncentrálni, de én egyszerre több mindenkit tudok kínozni. De utálom ez a képességet.

Végre befejeztem. Mindenki ledöbbenve nézett.

-Ezt eddig miért nem mondtad el?- hördült fel Marcus.

-Pontosan ezért. Meg azért is, mert először meg akartam tanulni rendesen, használni a képességeket és csak utána akartam, szólni.

-Nahát ez csodálatos. Azt hiszem kiérdemelted a fekete köpenyt.- a következő pillanatban levették rólam a sötétszürkét és támadtak egy korom feketét. Mindeni bámult de már nem zavart. A csendet Jane törte meg.

-Bella akkor megcsinálod a hajamat?- igen jóba vagyok Jane-val. De nem csak vele, hanem Heidi-vel is jóban vagyok. A srácokkal is jóban vagyok Alec nagyon kedves, Felix persze nyomul de már leállítottam, Dimitri is nagyon kedves. Főleg velük vagyok jóban, de mindenki mással jóban vagyok. Aro, Caius és Marcus olyanok nekem, mint a testvéreim és egyedül csak nekem nem kell őket „nagyúrnak” hívnom.

Jane egy széken ült én meg megcsinálom a haját.

-Na és mond Jane te, mit adsz Alec-nak a szülinapjára?- hát igen Alec most lett 70 éves lett de persze csak képletesen.

-Tudod megbeszéltem Aro-ékal, hogy engedjenek el minket pár napra Olaszországba had, nézzük már meg. Igen furcsa, hogy lassan 70 éve itt lakunk de még nem láttuk.

-Ez nagyon kedves tőlük és tőled is. Na kész is volnánk.- gyorsan odarohant a tükörhöz és megnézte. Most egy kis részét felfogtam és egy kör alakot formáltam belőle.

-Jaj ez nagyon szép lett Bella. Köszönöm szépen.

-Ugyan semmiség de nyomás átöltözni, mert most jön az én ajándékom Alec számára. Egy meglepetés party.

-De mit vegyek fel?- nézett rám segítséget kérve.

-Tessék itt van ez.- nyújtottam oda neki egy bordó koktélruha-féleséget.

-Ez nagyon szép.- Gyorsan átment a szobájába és két perc múlva a ruhába jött vissza.

-Na és te mit veszel fel?- elővettem egy narancssárga koktélruhát.

***

20 perc múlva Alec bejött és mindenki egyszerre kívántunk neki boldog szülinapot.

-Mi? Jaj srácok ezt nem kellet, volna.- mondta Alec.- De azért köszönöm.

-Ne nekünk, hanem Bellának köszönd.- vigyorgott Felix.

-Nagyon szépen köszönöm… nővérkém.- súgta a fülembe. Ha most ember alakban lettem volna tuti, elsírom magamat. Ezután Alec mindenki megölet, de legutoljára hagyta Jane-t mert hát őt jó sokáig ölelte.

-Na akkor most jön az én és Aro-ék ajándéka.- Alec tiltakozni próbált de Jane nem hagyott rá neki lehetőséget.- Aro-ék megengedték, hogy pár napra elmenjünk megnézni Olaszország többi részét!- Alec teljesen ledöbbent.

-Ez most komoly?

-A teljes mértékig.- Alec odament és illedelmesen megköszönte ezt az ajándékot.

Mindenki táncolt mindenkivel. Elősző Felix kér fel aztán Dimitri utána jött Aro, Marcus és Caius és végül Alec. Utána a lányokkal is táncoltam. Úgy hajnali 5 óra lehetett mikor mindenki elment a szobájába átölözni. Természetesen Alec és Jane már ma indulnak a „kirándulásra”, de azért összepakoltak pár ruhát és elköszöntek mindenkitől.

Hiába voltam úgy, hogy a Volturi kegyetlen de sok jó barátot szereztem. De már hiányoznak Sanájék.

6 megjegyzés:

кαт *-* írta...

megint nagyon jó lett :D

Névtelen írta...

igen megint de remélem a kövibe megtudhatom hogy mi van a Cullenekkel és Sanájékkal a tlálkozásuk

Rosalie írta...

Szia!
jó lett ez is de valamiért az új részt nem tudom elolvasni mert oldalról a képek mennek oda és a szöveg nincs...nem tudom mért...remélem megoldodik majd...:)
puszi,amugy tetszik a történeted

Anyíta írta...

egyetértek ez a rész is jó, meg a 14. 1. része is jó volt, de az új részt nemtom elolvasni, na meg a 04/1-et sem. :(

Rosalie írta...

nem tudnád elküldeni nekem a 14fejezet II/II e-mailba??
saxom100@vipmail.hu
ha igen akkor erre küld el létszi...

Topa írta...

Nagyon jó lett bár kicsit fura hogy a Volturi kedves aranyos meg minden nehéz lesz megszokni de nem lehetetlen

Megjegyzés küldése